Batthyányi Ádám

A Múltunk wikiből
(Batthyány Ádám szócikkből átirányítva)

hasonló névvel lásd: Batthyány Ádám (1662–1703)

Németújvár, 1610. február 14. – Rohonc, 1659. március 15.
császári és királyi kamarás
Wikipédia
Batthyány I. Ádám

Makkai László

A barokk főúr

A Dunán inneni (azaz dunántúli) főkapitány, a szintén katolizáló Batthyányi Ádám nemcsak híve, de rokona is volt a nádornak, annak fiához, Lászlóhoz adta feleségül egyik leányát.

Zimányi Vera

A jobbágyszolgáltatások arányainak módosulása

Az uradalom számára létkérdés volt a jobbágyok munkaerejének biztosítása, ezért a legérzékenyebben az érintette, ha szökés miatt értékes munkáskezeket veszített el. Nem ok nélkül intette Batthyány Ádám a tiszttartóját arra, hogy ne csináljon pusztát.

A mezőgazdasági termelés technikája

„Szép dolog az öreg megérett elméjű emberekkel a dologban mind egyről s másról tractálni s jótanácsukat observatióba venni”[1] — írta Jobbágy Dániel, az igen tehetséges tiszttartó, földesurának, Batthyány Ádámnak, akivel az élőszó mellett levelek tömegében is hosszú éveken át kicserélték véleményüket, meglátásaikat, terveiket a gazdálkodással kapcsolatban.

Az árutermelő állattenyésztés

A kedvezőtlenné váló körülmények között nem csoda, hogy a magyar tőzsérek egyre kevésbé tudták tartani magukat, és a 17. század derekán már csak a „főúri marhakereskedők”, a Zrínyiek-, Batthyányak és mások működhettek eredményesen, nemesi adómentességükre támaszkodva és a vámrendelkezéseket kijátszva. Ugyanígy cselekedtek a német kapitányok, egyéb tisztviselők, sőt még „az közönséges vitézlő rend” is, akik pusztán azért, mert katonák, mentességet követeltek maguknak. (1649-ben törvényben mondták ki, hogy a kereskedő kapitányoknak is fizetniük kell a harmincadot.) Batthyány Ádám is hasonló módon kapcsolódott a marhakereskedésbe 1648—1649-ben; részben vámmentességet biztosított a vele szövetkezett tőzséreknek. A ténykedéséről fennmaradt számadásokban arról is van adat, hogy a tőzsérek „bexlit” (Wechselbrief), azaz váltót adtak egymásnak.

R. Várkonyi Ágnes

Pálffy Pál nádor és az új magyar politika

Az 1649. évi országgyűlésen megválasztott energikus új nádor, Pálffy Pál politikai csoportját még az Esterházy Miklós körül felnövekedett császárhű főurak alkották: Nádasdy Ferenc udvari tanácsos, Zrínyi Miklós horvát bán és öccse, Péter, Batthyány Ádám, a Kanizsával szembeni végek főkapitánya, Forgách Ádám bányavidéki főkapitány és Wesselényi Ferenc felsőmagyarországi főkapitány.

Erdély és a német-római császárválasztás

Wesselényi 1657 őszén fegyveres támogatást ígért Rákóczinak, majd általános felkelést hirdetett, és Európa segítségével biztatta a fejedelemségbelieket. Nádasdy 2 ezer főnyi hadat fogadott. Segítségre készült a dunántúli főkapitány, Batthyány Ádám, sőt Forgách Ádám alsó-magyarországi főkapitány is.

Várad veszte

Várad ostroma nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát megrázta. A velencei útjáról éppen hazatérő Zrínyi Miklós mozgósította haderejét. Kihasználva, hogy Kanizsán tűz ütött ki, körülzárta a várat, a Haditanács engedélyét meg sem várva ostrom alá fogta. A Dunántúl legfontosabb török végvárának napjai már meg voltak számlálva, és Zrínyi úgy tervezte, hogy Batthyány dunántúli főkapitánnyal együtt Kanizsáról Váradra indul.

Kemény János fejedelemsége és a furcsa hadjárat

Zrínyi 1661. január végén tíz ágyút öntetett saját költségére, és nagy mennyiségű lőszert, fegyvert, kézigránátot kért a Haditanácstól. Majd Csáktornyánál ezer törököt levágott, heves helyi harcok után május elején megtámadta a kanizsai élelmiszer- és lőszerszállítmányt, a 10 ezer főnyi szállítószemélyzetet, a kísérő katonaságot szétszórta, és mintegy 100 ezer tallért érő zsákmányt ejtett. A Mura partján Kanizsa ellenében várat építtet, Zrínyi-Újvárat. Batthyány Ádám dunántúli főkapitány és a nádor ugyancsak megkezdte a hadi előkészületeket.


Montecuccolinak 1661 júliusában azonnal indulnia kell Erdélybe, ezzel Wesselényi feladata semmissé válik, Zrínyit pedig szigorúan utasítják: hagyja abba Zrínyi-Újvár építését, a félig fölhúzott falakat rombolja le. Zrínyi és Montecuccoli egyaránt tiltakoznak a Haditanács látszólag esztelen parancsai ellen. Zrínyi megtagadja az engedelmességet, elsorolja érveit, majd leszögezi: „készségesen állok utolsó csepp véremig a kereszténység szolgálatába … Akik pedig üres félelemből magamra hagynának ebben a hasznos munkában, sőt akadályoznának, azokat az Isten ítélőszéke és rettenetes ítélete elé idézem”.[2] Montecuccoli pedig azért tiltakozott az új parancs ellen, mert jól látta, hogy az egyetlen ütőképes hadsereg elpusztul, hiszen erre a hosszú útra előre kellett volna gondoskodni ellátásáról. Július végén mégis elindult, és Felső-Magyarországon át nagy kerülővel augusztus közepére érkezett meg Tokajhoz.

Kemény János néhány ezer főnyi hadával nagy várakozással vonult Montecuccoli hadserege elé. Augusztus végén a Szilágyságban, Goroszlónál megegyezett a két sereg, és néhány napos pihenő után, a török elleni döntő ütközet reményében mindenfelől sereglő erdélyi és magyarországi csapatokkal állandóan növekedve, de nagy élelmezési gondokkal küzdve vonult be Kolozsvárra. Eközben a Dunántúlon Batthyány és De Souches tábornok elfoglalta Vált, Zsámbékot, Ercsit, Zrínyi pedig mélyen becsapott a török területre.

A túlélés esélyei

A malomépítés vagy -vásárlás jó beruházás, amint azt Batthyány Ádám, Bethlen Miklós, Apor István vagy Szirmay András gazdálkodásának példája mutatja.

Földbirtokmegoszlás

A 17. század közepén Magyarország félkaréján a főúri uradalmak láncolata húzódik végig. Az Adriától a Muraközig terjedő Zrínyi-uradalmakhoz Batthyány Ádám négy nagy uradalma kapcsolódik, majd a Nádasdy, Esterházy, Zichy család s a Széchényiek nagy birtokegyüttesei érkeznek.

A földesúri officinák és kereskedelem

Batthyány Ádám és Rákóczi Erzsébet birtokán jobbágyasszonyok és -lányok rendszeres kötelessége a fonás, a krasznai jobbágyok azért panaszkodnak földesasszonyukra, mert „két font kender után 10 rőf vászonravaló fonalat kér”.[3]

Főurak és köznemesek

Többen – miként például Batthyány Ádám – az udvari arisztokraták családjaiból választottak házastársat.

Makkai László

Udvari iskola

A királyi Magyarországon az Esterházyakkal szinte egyenrangú udvartartó mágnások voltak a Batthyányak, Ferenc és katolizáló fia, Ádám, a Zrínyi testvérek, Miklós és Péter, valamint a Forgách család tagjai, főleg a két kassai főkapitány, Miklós és Ádám, továbbá a Nádasdyak, Ferenc, Pál és az ifjabb, ugyancsak katolizált Ferenc, nagyapa, apa és fia, a Pálffyak közül pedig főleg Pál, a nádor. Ők honosították meg a barokk stílust Magyarországon, egyelőre idegen mesterekkel, de mint megrendelők elsőrangú műértést tanúsítva.

Lábjegyzetek

  1. Országos Levéltár P 1322 Batthyány levéltár, Tiszttartókkal való levelezés 43. sz. 1646. december 14.
  2. Zrínyi levele a Haditanácsnak, Légrád, 1661. július 5. Zrínyi Miklós összes művei. II. Sajtó alá rendezte Csapodi CsabaKlaniczay Tibor. Budapest, 1958. 307.
  3. OL NRA fasc 119. No9.; fasc. 106. No 4.

Lábjegyzet