Batthyány Ferenc

A Múltunk wikiből

Hasonló néven lásd: Batthyány Ferenc dunántúli főkapitány

horvátul Franjo Baćan

Buda, 1497. október 28. – Németújvár, 1566. november 28.
magyar főúr, katona, horvát bán (Horvátország, Szlavónia és Dalmácia országrészeké)
Wikipédia
Batthyány Ferenc

Sinkovics István

Országos pusztulás, helyi ellenállás

Batthyány Ferenc bán távollétében Frangepán szeptember 23-ra gyűlésre hívta össze Kaproncára a szlavóniai rendeket, amelyek magukra hagyatva védelmezőjüknek és kormányzójuknak választották.

Habsburg Ferdinánd megválasztása

  • Az elsők között, együttesen állapodott meg Ferdinánddal Báthori István nádor, Brodarics István kancellár, Thurzó Elek tárnokmester és a vránai perjelség élén álló Tahy János. Rajtuk kívül két olyan személy is szerepelt az egyezségben, akik korábban Sza­polyai mellett állottak: Batthyány Ferenc horvát bán, aki részt vett a székesfehérvári koronázáson, és Horváth Gáspár, aki néhány héttel előbb még Szapolyai házassági ajánlatával kereste fel Máriát. Kettejük gyors pálfordulása már előre jelzése volt a birtokos osztály várható magatartá­sának.
  • A birtokosok magatar­tását egymáshoz való viszonyuk is befolyásolta. Frangepán döntésében nyilván az is közrejátszott, hogy ellenfele, Batthyány Ferenc mindjárt a koronázás után elhagyta Szapolyait, és Ferdinándhoz csatlakozott.

Két kormány

Horvátországnak, Szlavóniának és Dalmáciának továbbra is Ferdinánd-párti bánja volt Batthyány Ferenc személyében, vele szemben ugyanezt a tisztséget töltötte be Szapolyai kormányában Erdődy Simon zágrábi püspök. Ezeken a töröktől veszélyeztetett területeken a hatalmi megosztás különösen tragikus következményekkel járt: a közös védekezés helyett egymás birtokait, értékeit pusztították. Ferdinánd megbízásából Hans Katzianer békéltető tárgyalásokkal próbálkozott a két párt között, de kísérlete kudarcot vallott, és az erőt emésztő harc tovább folyt. Erdődy Simon Ferdinánd zsoldosait és híveit vádolta az ellenségeskedésekért, és megrendítő képet festett a pusztulásról: az utolsó két évben több ember pusztult el, mint Mohácsnál, a belső harcból következő romlás alig kisebb, mint amit a szultán seregei okoztak az előző évben.

A nemesség az ország vezetésében

1542 tavaszán a besztercebányai országgyűlésen a főpapok és főurak a hadjáratra megszavazott pénzt át akarták adni a Magyar Kamarának, de úgy, hogy a nemesek ellenőrzése alatt egyedül a katonaság részére lehessen kifizetni. A köznemesek viszont azt kívánták, hogy maguk fogadhassanak a pénzen katonákat. Mivel a köznemességet nem tudták megnyerni, a főrendek a két véleményt döntésre, a király elé akarták terjeszteni. Arra a fenyegetőzésre azonban, hogy a tárgyalást megszakítják és távoznak, a köznemesek kívánságát a főrendek utóbb elfogadták. De az országgyűlésen az uralkodót képviselő Batthyány Ferenc Vas vármegyei főispán és Mark Beck osztrák kancellár mégis azt javasolta, hogy a király a főrendek javaslata szerint utasítsa a vármegyéket. Az udvar és a főrendek összefogásával szemben a köznemesség tehetetlen volt.

Irányítás és felelősség

„Azért menekülünk a török elől – írta Batthyány Ferenc –, mert nem akarunk parasztok lenni.”[1]

Péter Katalin

A királyi udvar

A Habsburgok bécsi, illetve prágai udvara és Magyarország között mégis kialakulnak kulturális kapcsolatok. Az uralkodócsalád és a hazai arisztokrácia minden politikai és közjogi feszültség ellenére is társasági viszonyba kerül egymással. Ferdinánd ugyan baklövéssel indul: a királyi vadaskert használata felett közvetlenül a választás után összetűzésbe kerül több nagyúrral. Ez az incidens azonban nem marad jellemző. A társasági élet szálai már az ő uralkodása alatt szorosra szövődnek. Egyszer, 1558-ban alighanem magánlátogatáson is megfordul Batthyány Ferencnél Németújvárott.

R. Várkonyi Ágnes

Zrínyi programja és politikája

A magyar állampolitika némileg hasonló programját egy közvetlenül az országgyűlés után keletkezett katolikus szemléletű röpirat is felvázolta. Az ismeretlen szerző ugyancsak a katonaság reformját, az ország bányakincsei és egyéb jövedelmei kivitelének és eltékozlásának megtiltását, az adó célszerű felhasználását kívánja. A nemességtől áldozatkészséget követel. Lippay, Forgách, Batthyány és Zrínyi példájára mutat, miközben ugyancsak elítéli az értelmetlen törvényszaporítást, s a jó törvények megtartását és Hunyadi Magyarországát felidézve a török kiűzését szorgalmazza.

Lábjegyzet

  1. Batthyány Ferenc levele Nádasdy Tamáshoz, 1558. augusztus 15. Országos Levéltár Nádasdy levéltár Missiles.

Művei

Irodalom

Nádasdy Tamás levele Batthyány Ferenchez, 1555. október 3. Országos Levéltár Nádasdy lt. Missilisek.