Batthyány Ignác

A Múltunk wikiből
Németújvár, 1741. június 30. – Kolozsvár, 1798. november 17.
erdélyi püspök
Wikipédia

H. Balázs Éva

Régi és új arisztokraták az apparátusban

E család tagja a könyvtáralapító, történettudós Ignác erdélyi püspök csakúgy, mint Batthyány József, aki erdélyi püspökség, kalocsai érsekség után Esztergomban állt a magyar klérus élén, és az a Batthyány Alajos, aki szabadkőműves létére meglehetősen haladó elveket vallott.

A középnemesség

Amikor Széchényi Ferenc a Terezianum neveltje lett, az új növendékek száma igen megcsappant. Igaz, hogy ott találta Batthyány Ignácot, Festetics Györgyöt s a magyar kulturális élet más jeles ígéreteit, de akár a katonai akadémián, itt, a jezsuitákkal megindított, majd ”világiasított” Terezianumban is kicsiny a magyarok arányszáma. A fentieknél valamivel idősebb Skerlecz Miklós például Bolognában folytat jogi tanulmányokat, s a legtöbb katolikus nemesifjú beéri a nagyszombati egyetem lehetőségeivel.

Kosáry Domokos

Könyvtárak

Pécsett a jobbágy származású Klimó György püspök hozott létre egyebek közt könyvtárat is, amelyet 15 ezer kötetével 1774-ben heti két napon, elsőnek Magyarországon, a nyilvánosság előtt is megnyitott. Gróf Esterházy Károly egri püspök a hasonló nagyságú könyvtárát, amely a líceum impozáns barokk épületében nyert elhelyezést, csak később nyitotta meg, de ekkoriban, főleg 1781–1784 közt szerezte be. Az ő példáját vette át gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök, aki Gyulafehérvárott az egykori trinitárius zárda épületében alapított nevezetes könyv- és kéziratgyűjteményt. S ezzel még csak a három legfontosabb példát idéztük.

Arató Endre

A „nemzeti” ideológia tükröződése a történeti-nyelvészeti munkákban

Batthyány Ignác gróf erdélyi püspök 1785-ben megjelent munkájában (Leges ecclesiasticae Hungariae) kifejtette, hogy Koriatovics Tódor – akiről korábban az ukránok körében legendák éltek – soha semmiféle alapítványt nem tett a munkácsi bazilita szerzetesek javára, és hogy az 1360-ból keltezett oklevél, amely erről a görög szertartású kolostorról és az oda telepített ukrán szerzetesekről szól, hamisítvány.

Batthyány műve ösztönözte Ivan Bazilovicsot, a bazilita rend tartományi főnökét, hogy megírja, kétkötetes munkáját (Brevis notitia fundationis Theodori Koriathovits. 1799, 1807), amelyben a munkácsi monostor érdekében bizonyítani próbálta az adománylevél valódiságát.

Műve

Szent Gellért műveit kiadta:Batthyány Ignác, Sancti Gerardi episcopi ... scripta et acta (Albacarolinae, 1790)