Batthyány József

A Múltunk wikiből

Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám

Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.
esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Batthyány József hercegprímás
1776. január 15.
Mária Terézia Batthyány József gróf kalocsai érseket kinevezi esztergomi érsekké. (Méltóságát 1799-ig, haláláig viseli.)

H. Balázs Éva

Régi és új arisztokraták az apparátusban

E család tagja a könyvtáralapító, történettudós Ignác erdélyi püspök csakúgy, mint Batthyány József, aki erdélyi püspökség, kalocsai érsekség után Esztergomban állt a magyar klérus élén, és az a Batthyány Alajos, aki szabadkőműves létére meglehetősen haladó elveket vallott.

Kosáry Domokos

A jozefinizmus és a katolikus egyház

A hazai katolikus klérus zömmel konzervatív maradt, és az újat az osztrák vagy cseh klérusnál is makacsabbul, szívósabban ellenezte. Áll ez mindenekelőtt a főpapságra, amelyet aulikusnak, udvarhűnek szoktak minősíteni, de amely ebben az esetben gróf Batthyány József érsekkel az élen inkább az udvar jozefinizmusának ellenállva is a régihez ragaszkodott.

A türelmi rendelet

A magyar klérus, élén az érsekkel és a püspöki karral, Migazzi bécsi érsek bátorítása mellett azonnal ellenállásba lendült, hogy az új türelmi politika végrehajtását meggátolja.

Benda Kálmán

A koronázási hitlevél

Június első hetében megindult a főrendek és a megyei követek gyülekezése a budai országgyűlésre. Mindenki eljött, aki számított, ilyen politikai gyülekezetet egy évszázad óta nem látott Magyarország. Ott volt valamennyi megyéspüspök gróf Batthyány József hercegprímással az élén, a káptalanok és a szerzetesrendek követei, az országos főméltóságok és vezető tisztviselők, köztük gróf Zichy Károly országbíró és Ürményi József személynök; a hétszemélyes tábla és a királyi tábla bírái, Horvátország és Erdély két-két küldötte, a városok képviselői és mindenekelőtt a megyei követek, köztük a köznemesség vezérei. A főurak között ott találjuk a II. József által leváltott Forgách Miklós főispánt, a nagy katolikus Illésházy Istvánt, s a Voltaire-rel levelező szenvedélyes szónokot, gróf Fekete tábornokot, a reformer Batthyány Alajost, a II. József alatt magas állami hivatalokat viselt gróf Széchényi Ferencet, a Józseffel szemben álló, franciás műveltségű Sztáray Mihály grófot. A köznemesség hangadói protestáns részről az evangélikus ócsai Balogh Péter, Nógrád megye követe; a Tisza melléki vármegyék harcos református követei, Vay István és József, Domokos Lajos bihari alispán, mellettük Fáy Ágoston, a Beöthyek, Máriássyak, Lubyak, a Dunántúlról Bezerédj Ignác és Pázmándy János; a Felvidékről a szlovák anyanyelvű, lutheránus vallású, magyarul „tótosan beszélő” Jezerniczky Károly nyitrai alispán, a hungarus-nemesi típus késői megtestesítője és mások. Katolikus oldalról a vezér Almásy Ignác, mellette Árva megye küldötte, a buzgó szabadkőműves Abaffy Ferenc és Pest megyéből Szily alispán játszik még fontos szerepet. Említsük még meg az ősi szokás szerint egyenkénti képviselettel rendelkező szlavóniai megyék küldöttei közül a horvát Skerlecz Miklóst, gazdasági kérdésekben a diéta talán legképzettebb tagját.

A politikai pártok már jóval előbb kialakultak. A megyei követek óriási többsége a Balogh-féle program alapján állt. Közülük legradikálisabbak a keleti országrész küldöttei voltak, a dunántúliak inkább a Béccsel való megegyezés hívei. A főpapságot és a köré csoportosuló „papi pártot” nem is annyira alkotmányjogi meggondolások választották el tőlük, inkább egyházi szempontok: a katolikus vallás egyeduralmát féltették a protestánsoktól, s ez a meggondolás később az uralkodó felé hajlította őket. A főurak jelentős része ehhez a párthoz tartozott, s tüntetően a hercegprímást támogatta, aki különben – mivel nádor nem volt – a felsőtábla elnöki tisztét is betöltötte.

A vallási kérdés

A merev tagadást képviselők – akik számára a türelmi rendelet engedményei jelentették az elfogadható maximumot – Kollonich László kalocsai érsek körül tömörültek; Batthyány prímás már liberálisabb volt. Abban viszont mindnyájan egyetértettek, hogy a koronázási hitlevélben a vallás kérdéséről ne essék szó, s hogy a felekezeti ügyet törvény helyett csak rendelet szabályozza.

A reakció felülkerekedése

„A felséges ausztriai ház Ferenc első királynak köszönheti, hogy a hitlevélnek ezen világosításával királyi széke és az országnak alkotmánya örök bátorságba helyeztetett és a kötések változhatatlanokká tétettek” – mondotta országgyűlési üdvözlő beszédében Batthyány József hercegprímás. „Amely jóság által a karok és rendek még nagyobb szeretetre és hűségre indíttatván, készek minden erejüket és vagyonukat, sőt életüket is a törvények szellemében a király, a felséges uralkodóház és az ország méltósága védelmében feláldozni” – fejezte ki háláját az országgyűlés.[1]

Lábjegyzet

  1. Naponként való jegyzései az 1792 … pünkösd havának 20-dik napjára rendelt … magyar ország gyűlésének. Budán, 1792. 51.