Batthyány Kristóf

A Múltunk wikiből
született: 1637; meghalt: 1685
katona
Nemzeti Portrétár

Péter Katalin

Könyvek, olvasók, értelmiség

A lényeg ugyanis a műveltséget, és nem a hordozóit érinti. Addig az értelmiség fejébe volt bezárva. Nagyon nehezen, csak emberek személyes érintkezésével, találkozásokkal lehetett a műveltséghez hozzájutni. Most az alkotó – dologi közvetítő – befogadó láncolat kialakulásával és megszilárdulásával az egész kapcsolatrendszer személytelenné válik. Így lehetséges, hogy Batthyány Kristóf, egy arisztokrata nagyúr a varasdi bírótól, János deáktól könyvet kérjen kölcsön.

R. Várkonyi Ágnes

Az 1662. évi országgyűlés

Batthyány Kristóf és Pálffy Miklós a protestáns köznemesség és a városi követek mellé állt.

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Nádasdy országbíró és Batthyány dunántúli főkapitány között szabályos magánháború robban ki.

„A század főnixe”

  • Batthyány és Nádasdy ellentéteit Vitnyédi és Bory Mihály tudatos munkálkodásával sikerült elsimítani.
  • Wesselényi, aki már 1663. május 14-i levelében külön elkötelezte magát Zrínyinek, mint az ország nádora 1663. május 22-én rendkívüli módon fegyverbe szólította az ország lakosságát, minden rendű és rangú tizenhatodik évét betöltött férfit. „Kérem s kényszerítem kegyelmeteket … kardot, fegyvert, bátor szívet szerezzen s neveljen magában s mivel az az idő eljött, melyben avagy ezt is elveszíssük … a mi keveset még Magyarországban bírunk, avagy … prédált hazánk országlásából is kiverjük” (tudniillik a törököt).[1] Majd általános nemesi felkelést hirdetett. Csatlakozott Zrínyiék mozgalmához az érsek, Lippay György, a győri és a veszprémi püspök és több főúr, Czobor Ádám, Pálffy Miklós, Batthyány Kristóf dunántúli főkapitány és jó néhány fiatalabb, közöttük is a legjelentősebbek: Esterházy Pál és Zichy István.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

A császár válasza azonban lesújtó: ha nem tudták bevenni az első rohammal Kanizsát, a hosszú ostrom sikerében nem bízik, de mindent a generálisok döntésére hagy. A külső sáncrendszert meg kellene erősíteni, de a kért és ígért segítség késik, Köprülü pedig már Szigetvár alatt van. A beteg Hohenlohe, a sebesült Strozzi, a kimerült hadmérnökök és ezredesek Zrínyivel együtt mégis úgy döntenek, hogy kitartanak. Batthyány Kristóf kész Esterházy Pállal együtt megtámadni a török felmentő sereget, s futár viszi Montecuccolinak Zrínyi levelét: a király parancsa értelmében jöjjön vagy küldjön segítséget.

Június 1-én azonban kiderül: a török hadereje 60 ezer főnyi, és már csak alig 20–25 kilométerre van. Kínos tanácskozás után döntöttek, megszakítják az ostromot, visszavonulnak.

Kézművesek és kereskedőpolgárok

Ahogy a korai kapitalista vállalkozó tipikus megtestesítőjének, Henckelnek is számos kassai kereskedő eladósodott annak idején, úgy most a posztókereskedelmet egy ideig közvetlenül Wesselényivel vagy Batthyány Kristóf dunántúli főkapitánnyal lebonyolító Joanelli is sok polgárt, kézművest tartott kézben úgy, hogy kisebb-nagyobb kölcsönökkel segítette őket.

Főurak és köznemesek

Batthyány Kristóf gondosan leírja a – politikatörténeti fejezetből jól ismert – Rajnai Liga elnökének kerti szökőkútjait működtető mechanikus víziszerkezeteket.

Lábjegyzet

  1. Wesselényi kiáltványa, Murány, 1663. május 22. OL Kamarai let. E 199 Wesselényi lt. fasc 8.

Irodalom

Ami viszont a kapcsolat másik oldalát illeti, említésre méltó, hogy főként Thököly 1682. évi sikerei a magyar udvari arisztokrácia körében olyasféle találgatásokra és gyanakvásra adtak okot, hogy vajon az udvar nem szántszándékkal játssza-e Thököly kezére Felső-Magyarországot, annál is inkább, mivel köztudott volt, hogy Badeni Hermannon kívül az Udvari Kamara elnöke, Abele is a spanyol frakcióhoz tartozott. Ezt a kérdést egyébként Csáky István nyíltan szembeszegezte Lipótnak, aki természetesen tagadó választ adott. Lásd Széchényi György győri püspök és kalocsai érsek levelét Batthyány Kristófhoz, 1682. szeptember 9. Szombathely, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung. 1389/I. fol. 46.