Bazin

A Múltunk wikiből

szlovákul Pezinok, németül Bösing, latinul Bazinium

város Szlovákiában
Wikipédia
Bazin címere
1598
szeptember 5. I. Rudolf szabad királyi városi jogot ad Szentgyörgynek és Bazinnak. (Illésházy István a nála zálogban levő városok kiadását megtagadja.)

Kristó Gyula

II. Endre új berendezkedése

Sajátságos véletlen folytán azonban egyetlen család, a Hont-Pázmány nembeli Szentgyörgyiek, a későbbi Szentgyörgyi és Bazini grófok eleinek példáján fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen érdemekért és milyen mértékben juttatott birtokokat és javakat II. Endre a hozzá hű, előkelő világi birtokosoknak.[1]

A Szentgyörgyiek családjának első, névről ismert tagja Tamás, ki a nyitrai ispáni méltóságig vitte. Imrétől az 1202. évi bolgár hadjáratban való részvételéért a Kékes-erdőt, II. Endrétől pedig a cseh király megsegítésére 1213-ban küldött királyi sereg vezetéséért a szatmári vár Fentös erdejét kapta az ottani erdőőrök földjével együtt. A két erdő óriási területen feküdt, a Szentgyörgyiek csupán ezzel a két adománnyal akkora terület birtokába jutottak, amelyen a későbbi századok folyamán több mint harminc település keletkezett. 1208-ban nyitrai ispánként közelebbről meg nem nevezett hű szolgálatai és kiváló érdemei miatt Bazin pozsonyi várföld birtokába jutott éppen annak a királyi oklevél folytán, amelynek arengája arról elmélkedik, hogy az uralkodó bőkezűségét semmi sem szoríthatja határok közé, s adományozásának mértéke a mértéktelenség.

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független szőlőművelés

  • A 16. században a bortermelés klasszikus területévé vált a királyi Magyarország két legnagyobb borvidéke: a tokaj-hegyaljai, valamint a Sopron és Fertő tó vidéki, de ugyancsak jelentős volt a szentgyörgy-bazini, a somlói, sághegyi és balatoni, a KőszegRohonc környéki és az Eger környéki bortermelés.
  • 22-40 akós átlagtermése volt Bazin 240-280 polgárának 1568-1580 között, de ugyanezen a termelési szinten mozgott Szenc 310-330 és Modor 200 szőlőtulajdonosa is.

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

Az 1598. évi dicális összeírás pedig olyan kisebb mezővárosokban, mint Csepreg (Sopron vármegye) 328 házat sorolt fel, Bazinban (Pozsony vármegye) 353-at, Szencen (Pozsony vármegye) 343-at, Göncön (Abaúj vármegye) 443-at, de még Fehérgyarmaton (Szatmár vármegye) is 209, Szinérváralján (Zemplén vármegye) 208, Nagykárolyban (Szatmár vármegye) 276, Beckón (Trencsén vármegye) 218 és Zsolnán (Trencsén vármegye) 260 adófizető házat tüntetett fel, tehát ezek népessége is legkevesebb 1500 – 2000–2500 fő kellett hogy legyen.

Makkai László

Régi és új ellentétek: az Illésházy-per és a XXII. artikulus

A király Szentgyörgy és Bazin mezővárost zálogba adta Illésházy feleségének. A két város jórészt morva lakossága kész volt a zálogösszeget a kincstár helyett visszafizetni, csakhogy mielőbb szabaduljon a földesúri hatalom alól. Rudolf megengedte, hogy megváltsák magukat, s a mezővárosoknak Henckel Lázár adott kölcsönt, aki a rézbányák bérlete és a rézszállítások miatt is ellentétbe került Illésházyval. A városok megváltását megakadályozni igyekvő Illésházy csak annyit ért el, hogy a zálogösszeg visszafizetésére a határidő előtt nem kerülhetett sor, de azon túl a városokat nem tarthatta meg földesurasága alatt. Illésházy azonban az ügyet, mint az egész társadalmi rendet érintő kérdést, az országgyűlés elé vitte, és politikai következményeit emelte ki: a király törvénysértést követett el, minthogy parasztoknak örök- vagy zálogjogon birtokot adott; az adománnyal lejáratta a tekintélyét és a törvényeket. Ennek hatására a rendek a mezővárosok közül nemrégen kiemelt Modor követét kizárták az országgyűlésből. Az udvar azzal válaszolt, hogy Illésházy ellen, mint aki szembefordult a királlyal, felségsértési vádat emelt. Illésházy erre visszakozott: nem akarta az uralkodót megsérteni; kérte, a király és a magyar tanácsosok előtt adhassa elő védekezését. Az udvarban úgy határoztak, hogy a Magyar Tanács Istvánffy Miklós nádori helytartó elnöklésével döntsön a kérdésben. A magyar tanácsosok felfogása megoszlott a bűnösség kérdésében, és ítélethozatal helyett jogi véleményt adtak: az ítélet kimondása az országgyűlésre tartozik.

Illésházy azzal akart könnyíteni helyzetén, hogy bemutatta Joó János királyi személynök hozzá intézett levelét. Ebben a Magyar Tanács tagja – Kanizsa 1600. évi elvesztése miatti elkeseredésében – olyan panaszokat tett szóvá, amelyek a közhangulatot fejezték ki: a király a töröktől nem véd meg, a törvényeket nem tartja tiszteletben, a zsoldosok az ország romlását okozzák; az uralkodó hozzájárulásával a magyarok maguk keressék meg védekezésük lehetőségét. Ez a felfogás nem állott távol Illésházytól sem, de a levél bemutatását a személynök iránti személyes bosszú is sugallta. Illésházynak így sem sikerült magát megmentenie: az udvar Istvánffyt arra utasította, hogy a Magyar Tanács jogi álláspontját, a tanácsosok újabb összehívása nélkül, az írásba foglalt vélemény keltével, ítéletlevéllé fogalmazza át. Illésházyt 1603. március 10-én fej- és jószágvesztésre ítélték. Joó János ellen ugyancsak felségsértés címén indítottak eljárást. Az Udvari Kamara elnöke azt várta, hogy a kincstár mindkét vádlott birtokaira ráteheti a kezét. Az, újabb idézésre Joó János megjelent Bécsben, ahol fogságba vetették, Illésházyt azonban udvari pártfogói idejében figyelmeztették, és Lengyelországba menekült. Mindkettőjük birtokait lefoglalták. Illésházy javait Henckel Lázár, az udvar legnagyobb hadseregszállítója és hitelezője kapta meg, felgyűlt kölcsönei törlesztésére.

Zimányi Vera

A szőlőművelés

A szőlőtermelés mindvégig olyan szilárd anyagi bázist jelentett, hogy – korántsem véletlenül – egyes bortermelő oppidumoknak sikerült a szabad királyi városok sorába emelkedniük. Hosszú harcok után Modor, Szentgyörgy és Bazin nyerte el a szabad királyi városi jogot a 17. század első felében, amint erről a korábbiakban, az Illésházy-perrel kapcsolatban már szó esett.

R. Várkonyi Ágnes

A földesúri officinák és kereskedelem

Pálffy családnak Bazinban és Borostyánkőn működött 2 papírmalma, jezsuiták földesúri jog alapján üzemeltették znióváraljai papírmalmaikat.

A trencséni csata és a sárospataki országgyűlés

Közvetlenül a csatavesztés után Heister tervezett gyors előnyomulását sikeresen feltartóztatták, s az ezredeket és a várőrségeket újra feleskették a konföderációra. Bottyán átkelt a Vágon, elfoglalta Modort és Bazint, sikeres harcot vívott egy kisebb császári csapattal.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

A nagyszombati egyetem birtokába került nyomda papírkészletét korábban a gróf Pálffy család bazini malmából biztosította, a század végére szerzett saját papírmalmokat.

Wellmann Imre

Szőlőművelés

Ami a minőséget illeti, a szerémi bor a török idők óta elvesztette elsőségét; hírnév az ország határain túl is mindenekelőtt a hegyaljai (leginkább a tarcali s a vele határos tokaji hegyen termett) borokat illette, de épp ezért az ottani szőlőbirtokosoknak küzdeniük kellett azok hamisítói ellen, részben sikertelenül, ami bizony csorbát ütött a tokaji bor jó hírén. Utána a ménesi, aztán a soproni, a ruszti, a szentgyörgyi, a szerémségi, a bazini, a somlai bor állt legnagyobb becsben.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piackörzetek és piacközpontok

A jogi státus és a valóságos városi szerepkör mindjobban erősödő szétválását jelenti, hogy a vizsgált területen fekvő 44 szabad királyi város közül csak 37 töltött be piacközponti funkciót, további 4, – Bazin, Bakabánya, Szabadka és Zombor – csak alközpontként szerepel ekkor, Ruszt, Modor és Szentgyörgy pedig egyáltalán nem fordul elő a piachelyek között.

Lábjegyzet

  1. A Szentgyörgyiek birtokviszonyait Ila Bálint dolgozta fel: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása (Turul, 1927. 3-4).

Irodalom

Pozsony, Szentgyörgy, Bazin, Szenc és Modor polgárainak borterméseire: Országos Levéltár E 159 Regesta decimarum 116. csomag, Pozsony megye, a vonatkozó éveknél.