Bebek György

A Múltunk wikiből
†1567
főkapitány
Wikipédia–Bebek-család]

Sinkovics István

János Zsigmond fejedelemsége és a székely felkelés

Az ellentétek kirobbanására néhány magyarországi birtokos Erdélyhez állása adott közvetlen okot. Elsőnek Bebek Ferenc és fia, György álltak át János Zsigmond pártjára még Lengyelországból történt visszatérte előtt, s példájukat annak ellenére többen követték, hogy a magyar országgyűlés a két Bebeket hűtlenségben elmarasztalta. Északkeleten megrendült a Habsburg-uralom, Ferdinánd odaküldött csapatai sem értek el számottevő eredményt a Felső-Tisza és a Szamos közti várakért folyó harcban.

Izabella és János Zsigmond visszatérése nem jelentette erdélyi uralmuk megszilárdulását. A királyné személye, uralkodási vágya, lengyel kegyenceinek pártfogolása nem egy erdélyit sodort ellenzékbe, és főleg az átállt magyarországi birtokosok között okozott csalódást. Bebek Ferenc a vajdaságra tört, György visszapártolt Ferdinándhoz.

Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár.

1554-ben a szécsényi szandzsákbég Bebek György várát, Füleket foglalta el.

A felső bíráskodás

Hűtlenségi perekben, amelyek közé a felségsértést is számították, a felsorolt bíróságok nem voltak illetékesek. Ilyenkor a vádlottat a király az országgyűlés elé idéztette, hogy tisztázza magát. Így kapott idézést az 1556. évi országgyűlésre Bebek Ferenc és György, akik ellen az volt a vád, hogy János Zsigmondhoz pártoltak. A két Bebek az idézést közvetítő jászói konvent előtt bejelentette, hogy nem fognak elmenni. Bebek Ferenc ezt azzal indokolta: Ferdinánd az országot a maga számára lekötötte, viszont megmenteni nem tudja, ezért elpártolásukat a végső veszedelem parancsolta. Az országgyűlés a királlyal egyetértésben hűtlenség bűnében marasztalta el és „levelesítette” őket, vagyis előírta üldözésüket az egész országban. A két Bebek hívei és szolgái 40 napon belül voltak kötelesek a király hűségére térni, különben ugyanaz alá a büntetés alá esnek.