Benda Kálmán

A Múltunk wikiből
Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.
történész, levéltáros
Wikipédia

Ember Győző

Előszó

Nem mulaszthatjuk el, hogy befejezésül köszönetet ne mondjunk mindenkinek, aki segítségünkre volt a kötet elkészítésében. Levéltárosoknak és könyvtárosoknak, itthon és külföldön, akik kutatásainkban támogattak minket. A kézirat lektorainak, Benda Kálmánnak, a történettudományok doktorának, Gyimesi Sándornak, a történettudományok kandidátusának, Tarnai Andornak, az irodalomtudományok doktorának.

H. Balázs Éva

II. József

Nemzetközi szinten és nemzetközi visszhangot kiváltva formulázta Benda Kálmán fontos megállapításait a jozefinizmus és a jakobinizmus, Kosáry Domokos a felvilágosult abszolutizmus és a felvilágosult rendiség összefüggéseiről. Kettejük kérdésfeltevésében már benne rejlik a két koncepció különbsége. Benda a pozitív folyamat továbbélését, Kosáry az egymással feleselő, egymás nélkül meg nem lévő történeti képletek dualizmusát vizsgálja.

A jozefinizmus a mérlegen

Benda Kálmán és Kosáry Domokos a kor politikai-eszmei problémáit vizsgálva, kitűzött szempontjaik szerint nagyon pontosan differenciáltak, nem úgy néhány újabb monográfia szerzője.

Művei

A magyar nemesi mozgalom (1790–1792)

A magyar jakobinus mozgalom (1792–1795)

Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795–1812)

Egyéb művei

A klasszikusok és Révai József munkáin kívül a régebbi és a felszabadulás, leginkább azonban az 1948 után megjelent szakirodalom eredményeit hasznosította kritikusan korszakunk történetének első marxista tudományos összefoglalása, az 1961-ben megjelent egyetemi tankönyv: Magyarország története 1790–1849. Szerkesztette Mérei GyulaSpira György. (Írta: Arató Endre, Benda Kálmán, Mérei Gyula, Spira György, Varga Zoltán. Budapest, 1961.) A korábbi irodalomhoz képest a legtöbb újat nyújtotta elsősorban a gazdaság- és a társadalomtörténet terén, a paraszti osztályharcnak és a nemességre gyakorolt hatásának bemutatásával, a nemzetiségi kérdés, a nemzeti mozgalmak és kölcsönhatásos kapcsolataik történetének, irodalom és politika egymást segítő tevékenységének rajzával. A kétkötetes, ismeretterjesztő összefoglalásnak: Magyarország története. Szerkesztette Molnár ErikPamlényi ErvinSzékely György. 1. kiadás (Budapest, 1964) korszakunkkal foglalkozó része (szerzője 1795-ig: Vörös Antal, 1795–1849: Varga János) jelentős mértékben az egyetemi tankönyvre épült. 1965-ben került ki a nyomdából a tankönyv második, javított kiadása. Ez már mentes az első kiadásban még fellelhető olyan nacionalista maradványoktól, mint amilyen a bécsi udvar gazdaságpolitikájának lényegét a „gyarmatosító” vámpolitikában felfedező megállapítása volt. Kiküszöbölődtek a dogmatikus, sematikus szemlélet hatását tükröző, egyébként elenyésző számú hibák is. A tankönyv mindkét kiadása említette ugyan azt, hogy a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet Magyarországon a kelet-európai fejlődés útján haladt, de nem rajzolta meg ennek az útnak a régió valamennyi országában közös, jellemző lépéseit, és alig szólott az általános fejlődési irányzaton belül a magyarországi és erdélyi sajátos vonásokról. Mindezek ellenére a legtöbb vonatkozásban kötetünknek szilárd alépítményéül szolgált.


Irodalom

A Bocskai-szabadságharc kettős, népi és rendi jellegét már Benda Kálmán érzékeltette.