Benedek Marcell

A Múltunk wikiből
Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.
egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató
Wikipédia
Benedek Marcell

Szabó Miklós

A művészeti forradalom kibontakozása

Kosztolányi így jellemzi a Négyesy-szeminárium hallgatóközönségét: „Kürtőkalapos világfiak jönnek ide, elefántcsont-fogantyús sétabottal, széplelkek, merészen öltöző lányok társaságában, tolsztojánusok, akik Krisztus-szakállt, hátrafésült nagy hajat viselnek és bőrsarujukról meztelen sarkuk kandikál ki, piros nyakkendős szocialisták, akiknek a Marseillaise még forradalmi dal, szelíd növényevők és teozófusok, akik esténként Schmitt Jenőt hallgatták, komor és titokzatos materialisták, akik angol pipát szívnak. Herbert Spencer nevét úgy ejtik ki a kongó, homályos folyosókon, mint világfelfordító jelszót.”[1] Itt, ebben a szemináriumban kerül össze az irodalmi megújhodás gárdája: Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Balázs Béla, Oláh Gábor, Gábor Andor, Kuncz Aladár, Csáth Géza, Mohácsi Jenő, Benedek Marcell, Pogány József.

A Thália

1903-ban vetette fel az akkor még egyetemi hallgató Lukács György egy színművészegyüttes gondolatát, amely célul tűzné ki a csak szórakoztató műveket bemutató színházak műsoráról kiszoruló modern külföldi drámai törekvések rendszeres megismertetését a magyar közönséggel. Az ötletet felkapta Benedek Marcell és Bánóczi László egyetemi hallgató is, csatlakozott hozzájuk a Nemzeti Színház tehetséges fiatal rendezője, Hevesi Sándor. 1904-ben meg is alakítják a Thália társulatot.

Siklós András

A polgári radikálisok

Október 14-én a régi képviselőház zsúfolásig megtelt üléstermében megnyílt a radikálisok régen esedékes kongresszusa, melyen ismert vezetőik: Jászi Oszkár, Szende Pál, Bíró Lajos, Supka Géza, Benedek Marcell szerepeltek előadóként.

Lábjegyzet

  1. Kosztolányi Dezső, Négyesy László. (In: Írók, festők, tudósok. II.) Budapest, 1958. 310.