Beneta esztergomi érsek

A Múltunk wikiből

Szent Beneta, más néven Benedek

11. század
Wikipédia
1055
I. Endre megalapítja a tihanyi apátságot.
Béla herceg, Benedek esztergomi érsek és Zacheus nádor a fő méltóságviselők.

Györffy György

Pogánylázadás

Endre közeledtének hallatára Szent Gellért három püspöktársával és Szolnok ispánnal Székesfehérvárról megindult elébe, Pest felé. A tömeghangulat láttán Gellért már útközben sejtette, hogy mi vár rá, és Diósdon három társával együtt felkészült a mártírhalálra. A pesti rév budai oldalához érve a zajongó tömeg Gellért szekerét megdobálta kővel. A püspök keresztet vetett a támadók felé, mire ezek feldühödve szekeréből kiborították, és megkövezték, mint István első vértanút, majd a haldoklóba lándzsát döftek. Ott pusztult még el Budli bihari püspök. A Dunát átúsztató Szolnok ispánnal egy pesti szláv csónakos végzett a parton álló „heretikusok” biztatására, Besztrik és Beneta püspököt a túlsó parton a hercegek mentették ki a lázadók keze közül. A bántalmazást csak Benedek püspök, szlávos nevén Beneta élte túl.

Helyreállítás és továbbfejlesztés

Aki átvészelte a nehéz időket, az vette kezébe az egyház ujjászervezését. Ilyen volt mindenekelőtt Beneta–Benedek, aki az Endre elé járuló püspökök közül egyedül maradt életben, s akit Endre esztergomi érseknek jelölt, de ilyen volt Mór pécsi püspök is, aki utóbb két magyarországi térítő mártír, András és Benedek legendájának írásával örökítette meg nevét, s akit tevékenysége miatt utóbb szentté is avattak.

[[Péter uralma nyomán olyan ellenszenv támadt az országban a németekkel és olaszokkal szemben, hogy az egyház helyreállításához szükséges főpapi utánpótlást nem lehetett német és olasz papokra bízni. A német és olasz tartományok egyébként is az ellenséges III. Henrik kezén voltak. Ebben a helyzetben a lotaringiai belháború nyújtott váratlan lehetőséget képzett vallon-francia papok megnyerésére. Gebhard és Balduin 1047 tavaszán felégette – többek között – Verdun városát, ahol a dóm és a káptalan leégett, és a huszonnégy kanonok fedél nélkül maradt. Beneta–Benedek, Szent Gellért püspöktársa könnyen megtalálta a kapcsolatot a vértanú barátjával, Richárd verduni apáttal, akit magyarországi tartózkodása idején, 1035-ben személyesen is megismerhetett, valamit lotaringiai zarándokok révén [[Wazo liége-i püspökkel (1042–1048). Az utóbbiról életrajzírója még 1050-ben feljegyezte, hogy neve ismert lett „Pannoniában”, és később azt írták róla, hogy az ő idejében vándoroltak ki liége-i városlakók Magyarországra, Eger mellé. Tény, hogy 1047-ben a leégett verduni káptalan huszonnégy kanonokja Magyarországra költözött, és ezt követően a magyar egyház és a latin írásbeliség minden vonatkozásban sajátosan lotaringiai színezetet nyert.

Irodalom

Benedek-Beneta érsekre lásd Monumenta Ecclesiae strigoniensis I. 46.