Beniczky Péter

A Múltunk wikiből
Vác, 1603. – Nagyszombat, 1664. február 8.
a magyar barokk nemesi költészet alakja
Wikipédia

Makkai László

Anyanyelv, államnyelv, birodalmi nyelv

A nyelvileg vegyes lakosságú vidékeken, városokban az uralkodó osztály általában kétnyelvű volt, a mágnások és nemesek a magyar mellett parasztjaik nyelvét is beszélték, mint az otthonában szlovák prédikációt hallgató, de feleségével magyarul levelező Thurzó György nádor, vagy a magyarul és szlovákul egyaránt verselgető Beniczky Péter és Madách Gáspár.

Udvari iskola

Az erdélyi epikus és prózai műfajokkal szemben, melyek túltengését talán a versekkel szemben bizalmatlan prédikátorok puritanizmusa hozta, a királyi Magyarország a verses epika és a líra termőtalaja volt. Zrínyi és Liszty eposzai, Gyöngyösi epikája, Rimay, Beniczky, Madách, Balassa gróf, Keglevich, Esterházy Pál, csupa arisztokrata (vagy előkelő familiáris) költő mellett megjelennek a szerelmi líra első női képviselői is, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna és Széchy Mária.

Irodalmi stílusok és műfajok

  • A magyar nyelvű verselés már meríthetett Balassi nagyszerű hagyatékából, amellyel a századelő manierista költőköre, Rimayval az élen, s olyan verselők, mint Illésházy István, Homonnai Bálint és György, Káthai Mihály, Petki János, Péchi Simon, Madách Gáspár és századközepi utódjuk, Beniczky Péter sikeresen élt is. Ez a kör volt a század legtudatosabb és legösszetartóbb művészgárdája, amely a költészetet valóságos tudománynak tekintette, és az esztétikumnak kijáró áhítattal művelte. Éppen ezért nem is volt széles közönségük, tulajdonképpen egymásnak írtak, csak általuk érthető allegóriák, emblémák alkalmazásával. Igazában még udvarinak is alig nevezhető ez a zártkörű közönséghez szóló irodalom.
  • A Zrínyinél még heroikus barokk Gyöngyösinél hedonista vonásokat ölt. Ennek már Beniczky Péter manierizmusból barokkba hajló költészetében megvannak a történeti irodalmunkban korábban is korjellemzőnek tekintett előzményei.