Beregszász

A Múltunk wikiből

ukránul Берегове, oroszul Береговo, németül Bergsaß

város Ukrajnában, Kárpátalján, a beregszászi járás székhelye
Wikipédia
Coat of Arms of Beregove.png

Györffy György

László egyeduralmának biztosítása

Lampert nevét e vidéken két helynév tartotta fenn, az Igfon-erdő bölényvadászainak lakhelyén, Kraszna megyében Lompért és a Felső-Tisza vidékén Lampertszásza, a mai Beregszász. E Lampert által életre hívott Rajna-vidéki szász telep neve olyanféle képzés, mint Kálmán-király-csehi, a mai Kálmáncsa, amely a telepítő uralkodó nevét tartotta fenn.

Ühegy, vendég és izbég

Mint említettük, Beregszász korai Lampertszásza neve valószínűleg az 1095-ben elhúnyt Lampert herceg telepítéséről tanúskodik. Szászon nem kifejezetten szászországit kell értenünk; ez volt az összefoglaló neve minden németnek, aki bajor és sváb területen túl lakott, nyilván a szász császárok uralma óta.

R. Várkonyi Ágnes

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata

X. Károly a dán támadás hírére elvált Rákóczitól. A magára maradt fejedelem, ahelyett, hogy a legrövidebb úton visszaindult volna, csaknem Ukrajnáig vonult, de Lwów táján a kozákok, majd a román vajdaságok segélyhadai elhagyták. Ezalatt Lubomirski lengyel marsall betört Felső- Magyarországra, végigdúlta Szatmár, Ugocsa, Máramaros, Bereg vármegyéket, a Szamosok völgyét, megsarcolta Szatmárt, és felégette Beregszászt.

Benczédi László

Thököly politikájának török orientációja

Thökölynek, a jelek szerint török kezdeményezésre, közéleti pályakezdése után mintegy két és fél évvel, csupán 1680 első hónapjaiban létesült politikai kapcsolata a Portával. Ámde a döntő fordulat megtételével valóban megvárta az 1681. február 11-én megkötött „muszka” békét. 1681 márciusában kereste őt fel a nógrádi Mehmed aga – más néven a híres Csonka bégberegszászi szállásán, a Porta nagy távlatokat felvillantó üzenetével. Ezekben a napokban írta le a kurucok generálisa tragikus jövőjét előrevetítő, nevezetes fogadalmát is Ibrahim budai pasának: „Én mindazonáltal, ha mind labanccá lesznek is, s csak maradok is, a Fényes Portához való hűségemben … mindvégig állhatatosan megmaradok, attól el sem szakadok.”[1]

R. Várkonyi Ágnes

Parasztkereskedelem, parasztipar

Tarpa lakói gyümölcs, bor- és sóeladásból is szép hasznot vesznek. 1680-ban kölcsönpénzen vásárolnak Beregszászon bort, s az ungvári harmincados jelentése szerint mintegy 42 hordó bort vittek engedély nélkül külföldre.

Makkai László

Balkáni menekültek és hódítók

Míg a Dunántúlon a tömeges délszláv betelepülés – a királyi területen a török elől menekülő horvátok, a török megszállta részeken a hódítókat kísérő szerb, vlach és bosnyák „rácok” révén – csak Mohács után vált jelentőssé, viszont a 16. század végére az őslakosság jelentős részét az erdőkbe és az árterekre szorítva, a magyar néptömböt át- meg átszőtte, addig ez a bevándorlás az Alföld déli részén száz évvel korábban kezdődött, s a magyar néptömböt már Mohács előtt felnyomta a BajaSzabadkaArad-vonalig, később azonban tartósan nem hatolt bele, és nem lazította fel. Ez a különbség még a 20. század eleji néprajzi térképen is tükröződött: a Dunántúl etnikai tarkasága a török kor öröksége, míg a VácBajaAradNagyváradSzatmárnémetiBeregszászSátoraljaújhelyKassaRozsnyóBalassagyarmatPozsonyVác pontok által határolt magyarlakta területnek, nagyjából a Nagy- és Kisalföldnek a peremvidékekre is kiterjedő (a 18. századi eredetű szlovák szigeteket leszámítva), majdnem teljes etnikai bontatlansága a török korban is megőrzött középkori állapot öröksége.

R. Várkonyi Ágnes

A breznai szövetség és a tiszaháti felkelés

Május 21–22-én Tarpa, Vári és Beregszász piacán kibontották Rákóczi zászlóit.

Művelődéspolitika Rákóczi államában

A debreceni kollégiumot a város kiürítése alkalmából Beregszászra, majd Nagybányára telepítették, a kollégium könyvtára a császári hadsereg pusztításainak esett áldozatul.

Katus László

Az urbanizáció meggyorsulása

Négy évtized alatt több mint megkétszereződött – Budapesten kívül – 5 dunántúli (Pécs, Szombathely, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa), 5 felvidéki (Kassa, Nyitra, Losonc,Máramarossziget, Beregszász), 2 délmagyarországi (Újvidék, Temesvár) és egy erdélyi város (Sepsiszentgyörgy) lakossága.

Siklós András

Román, délszláv, szlovák és más nem magyar dolgozók kommunista csoportjai

Kárpátukrán kommunista szervezetek működtek Munkácson, Beregszászon, Szolyván, Perecsényben.

Lábjegyzet

  1. Thököly levele Ibrahim budai pasának, 1681. március 9. OL P 125 Esterházy Pál nádor iratai 674/6609

Irodalom