Bernát István

A Múltunk wikiből
Rimaszombat, 1854. július 3. – Budapest, 1942. január 19.
agrárpolitikus, agrárközgazdász, közíró, lapszerkesztő,
országgyűlési képviselő, egyetemi tanár
Wikipédia

Hanák Péter

Agrárius szervezkedés és ideológia

A Magyar Gazdaszövetség 1896 januárjában alakult meg, s elnökévé Károlyi Sándort, ügyvezető igazgatójává Bernát Istvánt választotta.

Siklós András

A földkérdés megoldatlansága

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) november 14-i igazgatóválasztmányi ülésén Miklós Ödön, mint ideiglenes elnök, a földbirtokosokat nélkülözhető földjeik önkéntes felajánlására szólította, „hogy a társadalmi rend a tulajdon szentségének fenntartásával teljesen megőriztessék”. Az ülés után vezetésével küldöttség kereste fel a földművelésügyi minisztert. Ott voltak az OMGE vezetői közül: Rubinek Gyula, Bernát István, Buday Barna és sokan mások. A küldöttség bejelentette: a földbirtokosok „önkéntes felajánlás útján rendelkezésre bocsátják mindazt, amit nélkülözni tudnak, és ami a birtokosok megélhetését nem veszélyezteti”. Buza Barna megilletődve, népszónoki tehetségét csillogtatva válaszolt: „A 48-as idők szelleme ébredt fel újra, a 48-as idők szelleme ihlette meg önöket is, mikor ezt az önkéntes elhatározást meghozták … ”[1]

A klérus, mely a régi Magyarország területén több mint 1 600 000 kat. hold felett rendelkezett, a főpapi, káptalani és egyéb egyházi vagyont a sürgősen felállítandó katolikus autonómiának kívánta átadni. A létrehozandó országos és megyei szintű önkormányzat tagjait felerészben a katolikus hívők választották volna, fele részben az állam, illetve az egyházmegyék főpásztorai nevezték volna ki. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium erre vonatkozó rendelettervezetét a november 19-i minisztertanács azonban nem hagyta jóvá, arra hivatkozva, hogy a javaslat elébe vág nemcsak a földreformnak, hanem a választásoknak is;

Az Esztergomban másnap összeülő püspökkari értekezlet a kormányt – a minisztertanács fenntartásai ellenére – támogatásáról biztosította. A püspöki kar úgy határozott, hogy a földbirtokpolitika céljaira felajánlja „a Szentszék utólagos beleegyezésének feltételezésével, a kezelése alatt levő egyházi birtokokat, méltányos megváltás ellenében” és a Magyar Népköztársaság kormányát erről levélben értesíti. A Károlyi Mihálynak címzett, a hercegprímás, 2 érsek és 12 püspök aláírásával ellátott levél néhány nap múlva a sajtóban is megjelent.[2]

Az esztergomi értekezlet egyben megbízta a püspöki kar képviselőit, kezdjenek tárgyalást a földművelésügyi miniszterrel, kérjenek és adjanak felvilágosítást a birtokpolitikai program részleteiről. A püspökök november 24-én jelentek meg a minisztériumban, és a következőket kérték: az erdők maradjanak meg az egyház kezén; minden püspökségnek és plébániának legyen házi birtoka; a föld értékét a békebeli árak figyelembevételével állapítsák meg; a parcellázásnál egyedül a szükséglet legyen irányadó, és a sort ne az egyházi birtokokkal kezdjék; a miniszter ne feledkezzen meg – ez utóbbit különösképpen fontosnak tartották – a kegyúri terhek megváltásáról. Buza Barna a „kedves előzékenység” légkörében zajló tárgyaláson mindent megígért, és az ismételten felemlített kegyúri terheket illetően röstelkedve vallotta be, hogy azok biztosítására ő bizony nem is gondolt. A püspökök elégedetten távoztak. „Nem hiszem, hogy ezen akciót rövidesen le lehessen bonyolítani. Szakemberek Szerint ide évek kellenek” – vélte Rott Nándor a hercegprímáshoz írott jelentésében.[3]

Közben a földművelésügyi minisztériumban november 20-án tanácskozás kezdődött a birtokreformról, melyen a földbirtokosok érdekképviseleti szerveinek megbízottai, a különböző pártok képviselői és más szakemberek vettek részt. Az egyezkedésre hajló agráriusok (Rubinek Gyula, Darányi Ignác, Bernát István, Lukovich Aladár) azt javasolták, hogy a kisajátítható földek alsó határát lehetőleg magasan – 1000 hold körüli – vonják meg (az OMGE igazgatóválasztmánya december 11-i ülésén az 5000 holdon felüli birtokokat tartotta igénybe vehetőnek), és a reform végrehajtását több évre tervezték.

Művei


Forráshivatkozás-hiba: <ref>-ek vannak a lapon, de nincsen <references/>