Bertold regensburgi palotagróf

A Múltunk wikiből
Augsburg, 955. augusztus 10.
MAGYAR TÖRTÉNET – Nyugati és balkáni hadjáratok.

Györffy György

Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata

Henrik bajor herceg újra bevonult Regensburgba, és először Arnulf magyarbarát rokonságára, a scheierni grófokra támadt. 955 tavaszán kitolatta Herold salzburgi érsek szemét, aki 954-ben a magyarokkal szövetkezett. Alighanem ez váltotta ki, hogy Arnulf fia, Bertold és Ottó scheierni gróf újból a magyarokhoz fordult segítségért.

955-ben a magyar vezérek nem készültek hadat vezetni, ami kiderül abból, hogy kora tavasszal nem vonultak ki. Az adott helyzetet – Bajorország újból lázadás küszöbén áll, Ottó király harcban áll a szász grófokkal és az elbai szlávokkal – úgy ítélték meg, hogy a király olyan nehéz helyzetben van, hogy hajlandó lesz a békét évi adó fejében megvásárolni; ajánlatot tesznek, és ha Ottó nem fogadja el, akkor támadnak.

955. július 1. körül megjelentek a magyar követek Ottó király szászországi táborában. Ottó azonban a krízisen már túljutott, a választófejedelmek és családtagjai neki hódoltak, s így nyeregben érezte magát. A magyar követeknek csekély ajándékon kívül mást nem adott. Amíg a követek távol voltak, Bulcsú újból felkészült a harcra. A harka uralma alatt levő nyugati országrész harcosain kívül az Árpád-házi Tas fia Lél nyitrai dux és Súr pozsonyi vezér kabar dukátusi serege vonult fel. Amint a követek eredménytelenül visszaérkeztek, júliusban a scheierni gróf vezetésével megindultak Bajorországon át Augsburg megvételére, ahol Ottó egyik fő támasza, Ulrik püspök székelt. Amíg a kisebb csapatok szerteszóródva pusztítottak, addig a fősereg augusztus első napjaiban Augsburggal szemben, a Lech jobb partján ütött tábort. Innen keltek át a város ostromára. Az első nagy ostromot a város Lech felőli kapuja előtt azért hagyták abba, mert egyik vezérük elesett: holttestét magukkal víve vonultak vissza. Másnap harci gépekkel kezdték támadni a falakat, de déltájban a magyarbarát Arnulf fia, Bertold hozta a hírt, hogy Ottó király serege Ulm felől közeleg, mire felhagytak az ostrommal.

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Sankt Gallenben 955. augusztus 10-éhez ezt vezették be: „És meghalt Bertold gróf és Konrád herceg és Ulrik és Thietpald grófok és sokan, akiket a magyarok öltek meg.”[1]

Lábjegyzet

  1. Gombos II. 1465.