Berzence

A Múltunk wikiből
nagyközség Somogy megyében a csurgói kistérségben
Wikipédia
HUN Berzence COA
1594
március 22. Berzence, a következő napokon Csurgó és Babócsa visszavétele a töröktől.

Sinkovics István

Hazai és nemzetközi összefogás-kísérletek

1594 márciusában, „hideg és rút időben” indultak meg újra a harcok. Miközben Zrínyi György gróf elfoglalta Berzencét, Csurgót és Babócsát, Mátyás főherceg németekből és magyarokból álló seregéhez csatlakoztak a vármegyei hadak; Pálffy Miklós március 10-én bevette Nógrádot.

R. Várkonyi Ágnes

A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja

1651 pedig már mintha országos háború nyitánya lenne. Zrínyi Miklós mintegy 4 ezer főnyi hadsereg élén Kostajnica alatt összecsap a törökkel – Ráttkay György, zágrábi kanonok fegyveresei és az Olaszországból hazatérő fiatal Rákóczi László részvételével –, s nyolcórás küzdelemben végül győzedelmeskedik. A jelentések különösen egy horvát közvitéz, Ivanich György lélekjelenlétét dicsérik. De az oszmánok újabb támadást indítanak. Haszán kanizsai pasa a segesdi, berzencei és koppányi őrséggel a budai pasa biztatására ostrom alá fogja Kiskomárom várát. Pethő László kapitány vezetésével a védők az egriek egykori példáját követik: a vezérek mellett a falakon köveket aláhengergető, forró vizet lezúdító asszonyok állnak. Mikor megérkezik Zrínyi Miklós felmentő hadereje, Haszán ezer katonáját és ágyúgolyó szakította fél karját hagyja a vár alatt, és visszavonul Kanizsára meghalni.

A téli hadjárat

1664. január 21-én Zrínyi vezetésével a mintegy 15 ezer főnyi magyar és horvát hadsereg egyesült Hohenlohe 9-10 ezer főnyi haderejével, és rövid ostrom után megvették Berzencét, majd elfoglalták Babócsa és Barcs várát.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

Május 22-én azonban az ostromlók megtudják, hogy hajóhíd készült a Dráván, és 10 vagy 20 ezer főnyi török felmentő sereg közeleg. Az ostromló hadsereg törzskari gyűlésén mindenki, még a sebesült Strozzi generális is Zrínyi előterjesztésére szavazott: Kanizsa ostromát nem hagyhatják abba, a szövetségesek hatalmas anyagi áldozatokat hoztak, ha az ostromlókat védő külső sáncrendszert (circumvallatio) megerősítik, akár két hétig is ellenállhatnak a felmentő sereg támadásainak. Most derül ki, hogy Kanizsa ostroma stratégiailag is milyen alaposan előkészített. Hohenlohe az ostrom hátvédjéül szolgáló várak, Berzence, Babócsa és főleg Zrínyi-Újvár jelentőségét hangsúlyozza; reméli, hogy segítő intézkedések után megtámadhatják és megsemmisíthetik a török felmentő sereget.