Bessenyei György

A Múltunk wikiből
Tiszabercel, 1746 vagy 1747 – Pusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811. február 24.)
író, költő, a magyar felvilágosodás egyik meghatározó egyénisége
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Bessenyei Gyorgy
1772
Megjelenik Bécsben Bessenyei György Ágis tragédiája című színműve és Eszterházi vigasságok című könyve.
1779. július 12.
A Bessenyei György, Ányos Pál, Kreskay Imre és Horányi Elek által létrehozott Hazafiúi Magyar Társaság első ülését tartja.
1781
Bessenyei György Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék címen felvázolja egy magyar tudományos akadémia megszervezésének szükségességét. (Megjelenik 1790-ben.)

Vörös Károly

A birtokos középnemesség

És ha további kutatás kell is annak megállapításához, hogy a nemesi testőrség hazakerült tagjai beváltották-e ezeket a reményeket, az, hogy éppen legjobbjaik (Bessenyeo és köre) a felvilágosodás bécsi, udvari megfogalmazású vagy tolmácsolású eszméivel tértek vissza Magyarországra, annyit megmutat, hogy a számítás nem volt alapjában elhibázott.

Kosáry Domokos

A protestáns iskolák

Bessenyei, aki Sárospatakon végezte gimnáziumi éveit, utóbb a jó fegyelmet elismerően emlegette, egyébként azonban éppúgy a lélektelen szajkózás miatt panaszkodott, mint azok, akik a jezsuitáknál tettek szert hasonló tapasztalatra.

H. Balázs Éva

A jozefinizmus a mérlegen

Széchényi Ferenc áldozatos szervező és Bessenyei György mély alkotó munkája mellett és mögött sem szabad elfelejteni a velük egyetértők számszerűleg nem lebecsülhető rétegét.

Kosáry Domokos

Modellek, irányzatok

Az 1770-es évektől kezdve a nemességnek már kialakulóban volt egy olyan gárdája, amely a felvilágosodás korszerűsítő, szintemelő törekvéseit magáévá tette, de azokat a rendi szisztémán belül akarta érvényesíteni. Azt igyekezett megújítani, további funkciókra alkalmassá tenni, és olyan, magasabb színvonalra emelni, amilyet a másik oldalon a felvilágosult abszolutizmus képviselt. Ez a felvilágosult rendi program is még a feudalizmuson belül maradt, de a korábbi, késő barokk rendiséghez képest mégis jelentős előrelépésnek számított. Ennek a változatnak volt a kezdeményezője Bessenyei, aki a német fejlődés tanulságait felhasználva az első szakasz nemzeti nyelvi-irodalmi programját dolgozta ki, de máris egy kultúrpolitikai koncepció jegyében.

Bessenyei Bécsben, ahová a magyar nemesi testőrség tagjaként került, olyan műhelyt talált, amelyben az új, felvilágosult törekvésekkel és a velük kapcsolatos német próbálkozásokkal megismerkedhetett. Eleinte kimutathatóan hatott rá a felvilágosult abszolutizmus ideológiája, ezen azonban hamar túljutott, nem visszahátrálva a régi, kezdetleges, késő barokk rendi színvonalra, amelyen szerinte Magyarország nem maradhatott, hanem előrehaladva és eljutva a korszerűsített, felvilágosult rendiséghez. Bessenyei tehát nemcsak a magyar szépirodalom új fejezetét, hanem szélesebb körben a magyar felvilágosodás egy változatát, közelebbről annak felvilágosult rendi variánsát indította el. Ehhez Bessenyei utóbb is, mindig hű maradt. Még nem lépett túl a feudalizmuson, de azon belül jelentős előrelépést képviselt. Művelődéspolitikai iratai, melyeket bécsi időszakának végén írt (A törvénynek útja. 1778; Magyarság, A holmi. 1779; stb.), egy utóbb kiszélesedő program kezdő fázisát fogalmazták meg, központjában a nemzeti nyelvi-irodalmi célkitűzésekkel.

Az európai nemzeti nyelvek felemelkedésének hosszú folyamatán belül az volt a. döntő szakasz, amely az egységesítést, a közös normák kidolgozását, a standardizálást hozta magával. Ez általában a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet során, a feudalizmuson belül akkor következett be, midőn már kialakult a standardizálást lehetővé s egyben szükségessé tevő társadalmi feltételek együttese. A standardizálás mindenütt a társadalmi fejlődés üteméhez és jellegéhez igazodott. Az angol és a francia nyelvé már a 18. század előtt végbement. Ahol a feudalizmus tartósabbnak bizonyult, ott a nyelvi standardizálás is később és kissé más változatban ment végbe. A lassabban fejlődő nyelvek (pontosabban az őket használó társadalmi erők) igyekeztek önállósulni és a korábbiak fejlettebb példáját utolérve modernizálódni, vagyis alkalmassá válni az új gazdasági, politikai, jogi, tudományos, műszaki kérdések adekvát megfogalmazására. A standardizálásnak elsősorban ezt a második jellemzőjét fejezi ki a folyamat magyar elnevezése, a nyelvújítás. A német esetében ez a szakasz a 17. század végén, Leibniz programjával indult, és 1770 körül záródott. A magyar esetében Bessenyei programjával indult, és a 19. század elején, a nyelvújítás győzelmével végződött.

Oktatásügy

Az állami felügyelet, a tankerületi főigazgatók hatásköre minden felekezetre, a protestánsokra is kiterjedt. A protestánsok ezzel válaszút elé kerültek. Vagy elfogadják az újat, az állami oktatásüggyel együtt, és azon belül próbálkoznak maguknak a korábbinál jobb helyzetet szerezni, vagy pedig bezárkóznak a régibe, az egyházi önkormányzat sáncai mögé, és megpróbálják az újat elutasítani. Az előbbi utat, a felvilágosodásét, Bessenyei jelölte ki, aki 1773 óta Bécsben egyházi ágensként a protestánsok ügyeit képviselte, míg rövidesen lemondásra nem kényszerült. Bessenyei alapul akarta venni az állami reform pozitívumait, és azokból kiindulva, protestáns főigazgatók segítségével, a népoktatás anyanyelvűségét kiegészíteni a közép- és felsőoktatás olyan anyanyelvűségével, amely nem zárja ki, hogy németül vagy más nyelven is bárki megtanuljon.

A felvilágosult nemesek és az irodalom

A teljes cikk.

Színművek, színpadok

A felvilágosodás magyar nyelvű, világi színműírása Bessenyei György franciás klasszicista, voltaire-i mintájú drámáival indult, abban az évben, amidőn Sonnenfelsék igyekezetéből a bécsi Burgtheaterben végül a német színjátszás váltotta fel a franciát. E drámák elmélkedő szövegrészei előszeretettel elemezték a felvilágosodás államtani kérdéseit. A korjelzőnek tekintett Ágis tragédiája] (1772) főszereplőjében Bessenyei elsőnek szerepeltetett, antik hősként, egy reformer köznemest, a megszülető felvilágosult rendiség irodalmi előhírnökeként. A közvetlen valóságábrázolás terén persze egész Kelet-Közép-Európában a kötetlenebb vígjáték tudta elérni a legjobb eredményeket. Ez áll Bessenyei Philosophus című darabjára is, amely Pontyi alakjában a régi típusú, maradi nemes jellemző, mulatságos figuráját rajzolta meg.

Benda Kálmán

Nemzeti és társadalmi reform

Már Bessenyei megmondta: „Jegyezd meg a nagy igazságot, hogy soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós.”[1]

Vörös Károly

A színjátszás stílusa és tartalma

Eredeti, magyar darab ritkán kerül színre (Bessenyei A filozófus; Szentjóbi Szabó Mátyás király stb.), többnyire a német kommersz darabokat adják, magyar átdolgozásban.

A tudományok

Javaslatokban és kísérletekben a 18. század vége óta nem volt hiány: Bessenyei György, Révai Miklós, Teleki László gróf akadémiai kísérletei, Erdélyben Aranka György másfél évtizeden át végül is működött Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társasága, mind ennek az igénynek a jelentkezését mutatják.

Lábjegyzet

  1. Bessenyei György, Magyarság. Hely nélkül, 1778. 6.

Művei

Bessenyei Összes Műveinek végre megindult sorozatában: Bessenyei György, A holmi. Sajtó alá rendezte Bíró Ferenc (Budapest, 1983).

Irodalom

A megújult Bessenyei-kutatás figyelmet érdemlő eredményei: Bíró Ferenc, A fiatal Bessenyei és íróbarátai (Budapest, 1976); Bíró Ferenc, A felvilágosodás-kori magyar irodalom értelmezéséhez (Irodalomtörténeti Közlemények 1979. 316–328); Bíró Ferenc, A magyar irodalom és a filozófia viszonya a 18. század végén (Irodalomtörténet 1980. 847–861). Bessenyei Összes Műveinek végre megindult sorozatában: Bessenyei György, A holmi. Sajtó alá rendezte Bíró Ferenc (Budapest, 1983).