Betlér

A Múltunk wikiből

szlovákul Betliar, németül Betler

község Szlovákiában a kassai kerület rozsnyói járásában, Rozsnyótól 5 km-re északnyugatra, a Sajó bal partján
Wikipédia
Betlér címere
1844.
Üzemelni kezd Nádasdy Tamás betléri vasműve.

R. Várkonyi Ágnes

Változások a városfalak mögött

A rozsnyói patríciuscsaládból nősülő Lányi Pál mint a dobsinai rézbányák társtulajdonosa és betléri vashámoros a fémipar sok vállalkozót csábító, de sokat el is véreztető pályáján tört előre.

Heckenast Gusztáv

A Rákóczi-szabadságharc hatása a magyar iparfejlődésre

Lányi Pál országos vasinspektor a szabadságharc előtt mint a betléri vashámor tulajdonosa s Gömör vármegye pénztárosa és főhadbiztosa szerezhetett gazdasági ismereteket.

Mérei Gyula

A tőkés ipar

Darby eljárása szerint nyersvasat először a kincstárnak a szörényi határőrvidékhez tartozó vasüzemében, Ruskbergben állítottak elő. Ezt követték 1845 és 1847 között az Andrássy grófok betléri, majd dernői üzemei. Valamennyi eleinte barnaszéntüzeléssel redukálta a vasat. A kincstári üzemek később áttértek a finomabb, feketeszénnel történő olvasztásra. A pécsi és az ózdi vaskohászati üzem szintén feketeszenet használt a vasércolvasztáshoz.

A koksszal történő olvasztást az 1760-as években találták fel, a kavaróeljárást 1784-ben. Magyarországon a kavarást mégis előbb alkalmazták a vaskohászatban, mint a koksszal történő olvasztást. A vaskohászat ilyen irányú fejlődése gazdasági helyzetünkből következett. A magyarországi vasipari vállalkozók részt akartak venni az örökös tartományokbeli üzemek és a magyarországi belső piac vasáruval történő ellátásában. Ehhez kovácsoltvasat kellett termelniük. A kovácsoltvas előállításának technikáján javítottak, de a termelést továbbra is fával és faszénnel folytatták. Csak akkor kezdtek koksszal olvasztani, amikor a nyersvaskivitel nyomában a negyvenes években a termelés fokozódott.

Az érc redukálása után megváltozott a vasfeldolgozás folyamata is. A kovácsoltvasból a vaslemezeket, illetve a vasrudakat a régi technika mellett á hámorokban hengerléssel és kalapácsolással állították elő, amelyeket vízikerék hozott működésbe. A hengermű, majd a gőzkalapács feltalálásával e munkafolyamaton is újítani lehetett. 1833-ban már gőzhengermű állította elő a vaslemezt Pohorellán, 1845-ben Betléren és 1846-ban Krompachon. Vele párhuzamosan néhány üzemben már működött a gőzkalapács is.