Bihar

A Múltunk wikiből

románul Biharia

községközpont Romániában, Bihar megyében
Wikipédia

Bóna István

A késő bronzkor

Hasonló folyamat zajlott le a Nagyalföldön és a Felső-Tisza vidékén, de részleteiről még kevesebbet tudunk (gávai kultúra). Keleten is kialakultak a sáncoktól védett központok (Orosháza–Nagytatársánc, Bihar, Mándok stb.), ezekben – ha lehet – még gazdagabb arisztokrácia sejthető; asztali készletük szintén aranyedényekből állt (Nagyvárad). A módszeresen alig kutatott telepekkel egykorú, nagy kiterjedésű urnatemetőik a megtelepedés stabilitásáról tanúskodnak, mint amilyen az ország nyugati felében megfigyelhető.

Györffy György

Vármegye, vár, város

A királyi váraknak többféle funkciójuk volt, s ez megmutatkozik mind a település képén, mnid a benne lüktető életen. Az ispáni vár többnyire 100–300 méter átmérőjű, palánkfallal erősített földvár volt. Államalapítás kori földvárainkra jellemző, hogy a földsánc koronáján egy vörösre égetett agyagsáv található, amelyet a kutatók jó része építési sajátosságnak tulajdonít, feltételezve, hogy az égetett sánc, illetve a cserépvár boronafalának agyagborítását tüzzel szilárdították. Van azonban olyan nézet is, hogya vörös sánc a palánk leégésekor az altalaj átégése által keletkezett. E várak alaprajza, amennyiben nem egy régebbi erődítés felhasználásáról van szó, gyakran a terepadottságokhoz igazodik; a folyópart vagy lejtő által nem védett oldalt árokkal vágták el a tereptől (például Békés, Doboka). Akad közöttük négyzetes alaprajzú, például Bihar, Csanád, Aba-„Óvár”, a határvárak többsége viszont kerek vagy ovális alaprajzú, például Abaújvár, Borsod, Sopron.

Új egyházi alapítások, újjászervezés

Imre herceg – felcseperedvén – valószínűleg elnyerte a védett helyen fekvő bihari dukátust, ezzel lehet kapcsolatos a bihari püspökség megalapítása. A püspökség a négyszögletes alaprajzú bihari földvár közelében épült fel. Noha első püspökét csak I. Endre idejéből ismerjük, de az István halálát követő trónzavarok miatt csak István alapításáról lehet szó, és a bihari hercegséghez való kapcsolódása nagyjából alapítását is datálja.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

Az István király által létesített tíz püspökség mint egyházfejlesztő góc a Kárpátok erdős koszorúján belül elegendőnek bizonyult, s ezek közül csupán egynek a székhelyét kellett alkalmasabb központba helyezni. Szent István az egyik püspökséget a dukátus székhelyén, Biharvár mellett állította fel; László ezt áthelyezte egy forgalmi központba, a Sebes-Körös révjéhez, ahol az „Szombathely-piac” működött, és az új székesegyház, valamint a 24 tagú káptalan számára átengedte „várad”-ját, földvárral erősített udvarhelyét, a hozzá tartozó gazdasági szervezettel együtt. A püspökség élére egyházi neveltetésű unokaöccsét, Könyves Kálmán herceget nevezte ki.

Irodalom