Bihari János

A Múltunk wikiből
(Bihari szócikkből átirányítva)
Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.
cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész
Wikipédia
Donát Bihari
1801.
Bihari János Pesten játszik.

Vörös Károly

A zene

A verbunkos zenében és az általa tükrözött, a mozgás által kifejezett magatartásban egyaránt az érzelmi, indulati elem dominál, előtérbe kerül az átélés, az intuíció (innen a rögtönzésnek mind a táncban, mind a zenében oly nagy jelentősége): a forma az érzelmi állapot bemutatásának rendelődik alá. Erőteljesen szubjektív, sokoldalú és sokféleképpen értelmezhető magatartás ez: kifejezése lehet, nemzetinek vélt zenei anyagára támaszkodva, nemzeti ellenzékiségnek és a fennálló politikai rend tagadásának éppúgy, mint a legszélsőségesebben individuális érzelmek szinte anarchikusan szabad áramlásának, vagy a magatartás felszabadulásának minden merev konvenció gátlásai alól. Nyilvánvaló, hogy éppen ez adja majd meg népszerűségét akár az ellenzéki tiszaháti kurtanemes, akár benne az etikett merev kereteit széttörve érző udvari ember, akár a szellemet szárnyalni látó művész előtt: Széchenyi is „kábulatot” és „álmot” emleget Bihari zenéjének hallgatásakor.[1]

A verbunkos zene kibontakozása és az új népies műdal

Az első periódust, a hőskort, mely körülbelül az 1780-es évektől 1805-ig, Bihari műveinek felfedezéséig terjed, az új zenei nyelv első kísérletei jellemzik és első műzenei műfajai: a több szakaszos magyar táncnak, a program-szvitnek, a verbunkos-szvitnek és ezek kamarazenekari változatainak, a magyaros stílusú kantátának a megteremtése. A második periódus, mely körülbelül Bihari haláláig, 1827-ig (vagy az e periódus eredményeit összefogó Magyar nóták Veszprém vármegyéből sorozat befejezéséig, 1832-ig) tart, lezáródását illetőleg tehát már – mindenképpen meglepő módon – pontosan összevág a reformkor kezdeteivel, a klasszikus verbunkos kora. Az addig kialakult korai verbunkos stílusból ekkor jön létre a határozottan körvonalazott táncforma és a kész, hajlékony zenei nyelv. Az új táncmuzsika most emelődik nemzeti érvényre rugalmas, plasztikus kisformáiban is. Nagy alkotói Bihari, Lavotta, Csermák, a két Ruzitska. A reformkor nemzeti harcát előkészítő nemzedék zenéje ez, legreprezentatívabb darabjaiban elsősorban a nemesi társadalom gyakorlati zenei igényeit tükrözve.

Lábjegyzet

  1. Gróf Széchenyi István naplói. Szerkesztette Viszota Gyula. II. (1820–1825). (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái 11.) Budapest, 1926). 48.