Bogár Ignác

A Múltunk wikiből
Budapest, 1876. május 27. – Moszkva, 1933. január 29.
nyomdász, pártpolitikus, szakszervezeti vezető
Wikipédia

Siklós András

A belpolitikai feszültség fokozódása

A szociáldemokrata párton belül nemcsak a tagság körében, hanem a felsőbb szervekben is erősödött a baloldal befolyása. Egyes vezetők – bár a Népszava a kommunistákat továbbra is támadta – kapcsolatot kerestek a bebörtönzöttekkel, és március elején arra kérték Kun Bélát, dolgozza ki az elvi alapot, amelyen elképzelhető a két munkáspárt egyesülése.

Kun Béla eleget tett e kérésnek, és március 15-én átadta Bogár Ignácnak, a nyomdász-szakszervezet egyik vezetőjének a kért platformot, mely az egyesítés feltételeit 10 pontban összegezte:

  1. Szakítás mindennemű osztály-együttműködéssel;
  2. szakítás az úgynevezett területi integritási politikával, a csehek, románok vagy szerbek elleni új háború mindenáron való megakadályozása. Forradalmi háborúhoz egy proletárpárt csak az esetben adhatja beleegyezését, ha:
    1. minden hatalom ténylegesen és kifejezetten az ipari és mezőgazdasági proletariátus kezében van;
    2. ha tényleg megszűnt minden közösség a kapitalisztikus érdekekkel;
    3. ha minden garancia megvan arra, hogy a háború nem teremt újabb nemzeti elnyomást;
  3. nem parlamenti köztársaság a cél, hanem a munkás és a földmíves szegénység küldöttei tanácsainak átmenetileg centralisztikus köztársasága;

4–8. a termelés és elosztás munkásellenőrzése, majd az államhatalom elfoglalása után a termelőeszközök köztulajdonba vétele; 9. a szociáldemokrata párt úgynevezett átmeneti programjából a munkásvédelmi követelések haladéktalan megvalósítása; 10. a szocializmus állami propagandája.

Hajdu Tibor

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártjának egységtárgyalásai. A Magyarországi Szocialista Párt megalakulása.

A kommunisták feltételeit egyébként már megjelölte Kun Béla Bogár Ignácnak március 1-én átadott levelében.