Bojti Veres Gáspár

A Múltunk wikiből

Bojthi Veres Gáspár

Bojt, 1595 körül – 1640 után
tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere
Wikipédia

Makkai László

A „magyar Machiavelli”

Bethlen tudatosan volt machiavellista, de nem a fogalom akkoriban mindenki által (általa is) használt és elítélt „gátlástalanság” értelmében, hanem reneszánsz ember társadalomszemléletében. A fejedelem kiterjedt levelezésében kevés politikai-elméleti fejtegetést találunk, hiszen mindennapi teendők intézésére vette kezébe a tollat. Politikai nézeteit azonban biztonsággal kikövetkeztethetjük udvari történetírójának, Bojti Veres Gáspárnak A nagy Bethlen Gábor tetteiről című művéből, melynek nemcsak adatanyaga, hanem szemlélete is nyilvánvalóan magától Bethlentől származik. Ez utóbbit legtömörebben akkor foglalja össze, mikor elmondja, hogy a goroszlói csatavesztés után az ifjú Bethlen „Isten, a szükség és a szerencse sugallatára” (quod Deus, quod necessitas, quod fortuna suggerebant)[1] intézte dolgait. Tudvalevő, milyen jelentős kulcsszavai Machiavelli politikai elméletének a necessitas és a fortuna. Mindkettő sűrűn szerepel – nyilván Bethlent visszhangozva – Bojtinál is, mégpedig a Machiavelliéhez igen hasonló értelemben: a szerencse a bátor ember számára kínálkozó alkalom, a szükség pedig az alkalomból szükségszerűen kínálkozó lehetőség felismerése. Mindezt kiegészíti Bojtinál, ugyancsak Machiavelli nyomán, a végzet (fatum), mely a szerencsét vagy a szerencsétlenséget adja. A három pogány fogalom: a végzet, a szerencse és a szükség Bojtinál (és eredetileg Bethlennél) gondolatilag, sőt nemegyszer stílusfordulatokban tükörszerűen felel meg az Isten, az alkalom és az engedelmesség keresztény-kálvinista kifejezésnek, melyek együttesen azt jelentik, hogy Isten, akinek akar, alkalmat ád az előmenetelre, s aki engedelmesen megragadja az alkalmat, az az erényes ember, a reneszánsz "virtuoso"-jának keresztény kiadása. Ebben az összefüggésben helyeselheti Bojti (Bethlen nevében) a törvény és a jog megsértését, ha az a haza javát, a közérdeket szolgálja, különösen a zsarnok eltávolítása esetében, amint azt Bethlen tette Báthorival, de azt is, hogy a nagyobb zűrzavar elkerülése végett néha a zsarnokságot is tűrni kell, mint ahogy eleinte Bethlen is tűrte Báthori önkényét. Elsietni semmit sem szabad, de ha Isten jelet, parancsot ad a cselekvésre (Machiavelli nyelvén: a végzet a szerencsét kínálva felismerteti a tett szükségességét), engedelmeskedni kell. Ebben az értelemben tekinti Bojti Bethlent (s az önmagát) isteni elhívatás teljesítőjének.

A rendi reformgondolat apálya és feléledése

Ugyancsak Pázmány közvetlen hatására alakult ki a pápa- és Habsburg-ellenes erdélyi történetírás (Szamosközy István, Mikó Ferenc, Somogyi Ambrus, Bojti Veres Gáspár, Szalárdi János) hatástalanítására szánt új katolikus történetszemlélet Istvánffy Miklós latin és Pethő Gergely magyar műveiben, melyek a reformáció országvesztő szerepének bizonygatása mellett a Habsburg-hűséget a katolizálásra való felszólítással kapcsolják össze, s Bocskait (majd Pethő Bethlent is) törvénytelen rebellióval, Erdélyt eretnekséggel és törökbarátsággal vádolják. Míg az ellenkező nézeteket hirdető erdélyi protestáns történetírók művei kéziratban maradtak, addig Istvánffy és Pethő könyvei nyomtatásban megjelenve, széles körben hatottak.

Lábjegyzet

  1. Casparis Böjthini Pannonii de rebus gestis magni Gabrielis Bethlen ... libri tres. Monumenta Ungríca. Ed. J. Chr. Engel. Viennae, 1809.242.

Műve

Lábjegyzet