Boldva

A Múltunk wikiből
község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az edelényi kistérségben
Wikipédia
HUN Boldva COA.jpg

Györffy György

A vezérek szállásrendje és a törzsek

Ónd vezér a Tisza jobb parti partvidékét bírta két helyen. Első foglalású szállásterülete a hosszan elnyúló Zemplén megyében lehetett, ahol téli–nyári szálláspárjának magyar–szláv helynévpárban maradt emléke. A téli udvarhely a Szerencs melletti Ónd falu lehetett, míg nyári szállását a szláv -ava birtokosképzővel ellátott Ondava-folyó és a közelében levő, szláv ajkon az Ondava névből fejlődött Udava–Udva nevű patak mellett tartotta. (Hasonló X. századi magyar–szláv elnevezésű szálláspárok e vidéken: CsécsCsicsva, Borsi–Borsova, ma Bózsva, KarcsaKorcsva, BoldBoldva stb.)

Kristó Gyula

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kolostor
Boldva, református templom X

Stílusirányzatok

  • A leg­jobban annak a kolos­tor­temp­lom­nak a típusa ismert, amely kis lét­számú szer­ze­test fogadott be, s az alapító és leszár­mazottai, a kegyúri jogokat gyakorló világi elő­ke­lők temetkezésére szolgált: az úgy­nevezett nemzetségi monos­tor­temp­lo­mok típusa. Előzményei már a XI. század második felében megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelen­tős részük azonban a XII. században épült fel. Egyetlen típusba nehéz lenne beso­rolni őket, mert ha nagyobb részük háromhajós, nyugati tor­nyos és nyugati kar­za­tos épület is, már a háromhajós típuson belül is nagy eltérések figyelhetők meg. Isme­rünk keleti torony­párral felépített templomokat (Ákos, Vésztő), a keleti tornyok eme­letén kialakított karzatokat (Nagysink, Boldva), oly­kor oldalkarzatok meglétére utaló nyomokat (Kaplony, talán Harina), sőt kétszentélyes épületet (Pusztaszer).
  • Az esztergomi elrendezés példája érződik a kisebb méretű és egy­szerű harinai, ákosi, valamint az 1203-ban már leégett bold­vai monos­tor­temp­lo­mon.