Borisz bolgár kán

A Múltunk wikiből

másként Mihály, angolul Boris I of Bulgaria, bolgárul Борис I (Михаил)), másképpen Bogoris

died 2 May 907
ruler of First Bulgarian Empire in 852–889
Angol Wikipédia
Boris I of Bulgaria

Bóna István

Pribina, Kocel és Metód

Időközben az egyházpolitikai küzdőtéren új motívum tűnt fel, a bolgárok megkeresztelkedése. Borisz bolgár kán a fenyegető bizánci hatalom árnyékában a keleti frank birodalomhoz és Rómához fordult, saját bolgár egyházi szervezetet szeretett volna a segítségükkel kiépíteni. Az ügy sutaságára jellemző, hogy a káni hatalom támogatásával gyors sikereket elérő passaui papokat (a keleti frank krónikák 864–867 között ismételten a “hunok”, vagyis a bolgárok megtéréséről írnak) Róma féltékenysége visszarendelte (867). Közben az arabok felett döntő győzelmet arató bizánci hadsereg a bolgárok ellen fordult, és rájuk is súlyos vereséget mért. A Bulgáriára kényszerített béke értelmében egyházukat alá kellett rendelni a keleti egyháznak. Borisz nem nyugodott, újból Rómához fordult, de célját nem érte el, önálló bolgár patriarkátus felállításába a Curia éppúgy nem egyezett bele, mint Bizánc (868 körül). Döntés azonban még nem született.

Az Alföld és Erdély a IX. században: a bolgárok

A 864. évi események idején Borisz (852–889) bolgár kánt Német Lajos morvák elleni szövetségesei között találjuk, a bolgárok tehát képesek voltak az Alföldön át megtámadni Rasztiszlavot.

Bartha Antal

Az ősmagyarok Levediában és Etelközben

A dunai bolgárok fejedelme, Borisz 865 táján tette államvallássá a bizánci kereszténységet.

Györffy György

A honfoglalást bevezető harcok

A görög hittérítéssel békére késztetett bolgár cárság akkor vált újból Bizánc veszedelmes ellenfelévé, amikor a buzgó kereszténnyé lett Borisz cár bizánci neveltetésű fia, Simeon lépett trónra (893).