Bornemisza Anna

A Múltunk wikiből
(Bornemissza Anna szócikkből átirányítva)
1630 körül – Ebesfalva, 1688. augusztus 5.
erdélyi fejedelemné
Wikipédia
Fájl:Apafy mihaly sirhelye farkasutcaireformatustemplom.jpg
Bornemisza Anna sírhelye a kolozsvári Farkas utcai református templomban

R. Várkonyi Ágnes

Adó- és kereskedelempolitika

A szinte társuralkodói feladatokat ellátó Bornemisza Anna fejedelemasszony gondoskodásából az állami jövedelmek kezelésében görcsös takarékosság érvényesült. De éppen ezek a filléres jövedelmeket is számon tartó könyvek bizonyítják, hogy az egész államháztartás roppant szűkös bevételekkel gazdálkodott.

A földesúri officinák és kereskedelem

Bornemisza Anna gazdasági naplói szerint a falusi vásznat Brassóba viszik fehéríteni.

Főurak és köznemesek

Bornemisza Anna társuralkodó, Széchy Mária – amint láttuk – tényező az országos politikai mozgalomban, Zrínyi Péter leánya, Petronella, a zágrábi apácakolostor főnökasszonya széles körű hitelügyleteket bonyolít le. I. Rákóczi Ferenc özvegye pedig többek között Sáros vármegye főispáni tisztségét is ellátja, s Munkács védelmével egész Európa borzongó csodálatát vívja ki.

Makkai László

Udvari iskola

Apafi Mihály műkedvelő teológus volt, egy fordítását ki is adta. Két kancellárja, Bethlen János és Farkas kiváló történeti műveket írt; egyik tanácsosa, Haller János, fogságában a század legnépszerűbb szépprózai könyvét (Hármas Istoria, 1678; megjelent 1690-ben) fordította. Udvari prédikátorai, Tofeus Mihály és Nagyari József méltó utódjai voltak Alvinczinak, Gelejinek, Medgyesinek, de vers az Apafi-udvarban sem hangzott más, mint köszöntők, főleg pedig gúnydalok. Ez utóbbiak közül Szentpáli Ferenc udvari familiáris terjedelmes és kemény kritikát mondó Imago veritatisa már csak azért is figyelmet érdemel, mert a fejedelmet is korholja:

Ha az első lóra az isten ültetett,
Kit soha nem vártál, szíved sem remélett,
Mint jó fejedelem ő hazája mellett,
Fárasszad elmédet az igazság mellett.
…
Minden rend sóhajtja, ifjúság és aggság:
Megholt Mátyás király, elholt az igazság!
Uraktól jobbágyon vagyon nyomorúság,
Eláradott nagyon az sok nyomorúság.

Nosza hát országunk kegyes fejedelme!
Mivel, tudom, benned vagyon kegyes elme,
Hogy te reád szálljon istennek kegyelme,
Mutasd meg, hogy benned vagyon jó félelme!

Bornemissza Annának pedig, aki annyira kezében tartotta férjét és az országot, hogy háztartási kiadásaival együtt jegyezte fel s nyilván kezelte is az állami jövedelmeket, oda meri mondani:

Kegyelmes asszonyom! fonák varrókhoz láss,
Nem asszonyok tiszti ország gubernálás,
Comissio által való parancsolás,
De fejér cselédhez való igazgatás.[1]

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Bercsényi ungvári várában Csáky Krisztina magyar nyelvű könyvtára a világi és polgári igényű könyvkultúra kialakulásában nagy jövő előtt álló női könyvtár egyik első fecskéje. Bornemissza Anna radnóti könyvtára valamivel gazdagabb, de hasonló összetételű.

Erdélyben Bethlen Gábor kísérlete után Apafi Mihály ugyancsak hiába próbálta megszerezni a Budán maradt Corvina-darabokat. A Báthori István alapította egyetem könyvtárának pusztulása talán a legnagyobb kulturális vesztesége a kornak. Apafi fejedelem 160 könyvének összetétele az országkormányzást szolgáló szakkönyvtárra jellemző. Középkori állományát Erdélyben egyedül a csíksomnlyói ferences téka tudta átmenteni. Az egyházi és iskolai intézményi keretek között megmaradt könyvtárak azonban itt egységesebbek voltak, és jobban megőrizték világi és polgárias jellegüket, mint Magyarországon. A nagyenyedi, kolozsvári, marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi református, a kolozsvári unitárius kollégium és a szász nemzet szebeni és brassói gimnáziumának könyvtárai szervesen gyarapított, tűz- és hadjárás pusztításaival dacoló gyűjteményekként érték meg Erdély történetének új korszakát. Brassó város Honterus János alapította gyűjteménye javarészben az 1689. évi tűzvész áldozatául esett. A polgárság megőrizte nagy múltú könyvkultúráját. Kolozsvári Márton deák unokája nagyapjától több mint 180 darab könyvet örökölt. Viczey György szappanosmesternek Erasmus, Vergilius, Cicero köteteivel díszelgő gyűjteményét együtt megőrző árvái már a könyvegyüttest értékelték. Barcsay Ákos, Bethlen Elek, Teleki Jankó könyvgyűjteményei az erdélyi nemesség színvonalas és eleven könyvkultúráját bizonyítják. A korszak minden bizonnyal egyik legmodernebb könyvtára volt Bethlen Miklósnak állítólagos francia tékája.

Az értelmiségi könyvtárak az egyetemi tanulmányok idején külföldről hazahozott gyűjteményekből gyarapodtak. Színvonaluk európai, miként azt Apáczai Csere János vagy Pápai Páriz Ferenc könyvtára bizonyítja. A korszak egyik legnagyobb ismert magán könyvgyűjteménye Köleséri Sámuel orvos 4 ezer kötetes könyvtára volt Nagyszebenben.

Az erdélyi és a magyarországi magánkönyvtárakban a könyvek java része latin vagy idegen nyelvű. Batthyány Ádámé főleg német és olasz nyelvű könyvekben bővelkedik, Rákóczi Machiavellit is legutóbbi francia kiadásában olvassa. A főúri és tanári könyvtárak francia, német, olasz, angol szótárai és nyelvtanai a korszerű igények emlékei. A könyvállomány nagy része a vallás tárgykörébe vág. Jól felismerhető azonban a világi érdeklődés, Rákóczi könyvtára például szinte teljesen világi jellegű. Többé-kevésbé minden magánkönyvtárnak számottevő részét klasszikusok alkotják: Cicero, Vergilius, Arisztotelész. Seneca-, Epiktétosz-, Marcus Aurelius-kötetek minden valamirevaló könyvtárban megtalálhatók, még mindig különös érdeklődéssel olvasták a sztoikusokat. A humanizmus élő hagyományát elsősorban az Erasmus kötetek bizonyítják. A korszerű világi műveltség igényeit szolgáló művek azonban nemcsak II. Rákóczi Ferenc vagy Pápai Páriz könyvtárában találhatók meg. Lipsius-, Bacon-, Grotius-, Machiavelli-kötetek egyaránt vannak a köznemesek és a polgárok könyvei között is. Magyar történelmi művek – Bonfini, Istvánffy – mellett megtalálhatók az elmúlt évtizedek politikai eseményeinek dokumentumai. BalassiRimay Istenes énekeire] gyakran rálapozhatunk a korabeli könyvjegyzékekben, de szépirodalmi jellegű művekre általában alig. Zrínyi Ádám könyvtárában apja hagyatékaként néhány magyar nyelvű „szépirodalmat”, többek között Balassi „fajtalan” énekeinek egy kéziratos másolatát őrzi. A Rákóczi családnak a pataki kollégiumra hagyott könyvtárában a mintegy 200 magyar nyelvű mű között széphistóriákat találunk. Csáky Krisztina és Bornemissza Anna könyvei közül „viseltes” Balassi, Aesopus és többek között a Murányi Vénusz mosolyognak felénk. A vallásos irodalmon kívül kalendáriumok, csíziók, szakácskönyv, kertészkönyv, orvosságos könyvek igazítanak útba, ha azt vizsgáljuk, hogy mennyiben szolgálták a gyakorlati életet az olvasók táborába elég frissen érkezettek, a nők lakosztályaiban található könyvek.

Lábjegyzet

  1. Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. Kiadta Esze TamásKiss JózsefKlaniczay Tibor. Budapest, 1953. 174, 177–178.

Irodalom