Bornemissza János

A Múltunk wikiből
(Bornemisza János szócikkből átirányítva)

hasonló névvel lásd még: Bornemisza János (1604) és Bornemissza János kuruc strázsamester

megh. Pozsony, 1527. október k.
pozsonyi főispán, kincstartó, jegyző
Wikipédia

Sinkovics István

Országos pusztulás, helyi ellenállás

A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.) híre már másnap megér­kezett Budára, de időbe telt, amíg az ország távolabbi vidékeire is elju­tott. A vészhírre Mária királyné Szalaházy Tamás veszprémi püspökkel, kancellárjával, Thurzó Elek tárnokmesterrel és Bornemisza János budai várnaggyal és pozsonyi főispánnal elmenekült Budáról, utánuk a német polgárság is elhagyta a várost.

Szapolyai János megkoronázása

Ferdinánd 4 személy – Szalaházy Tamás veszprémi püspök, a ki­rályné kancellárja, Brodarics István szerémi püspök, királyi kancellár, Bornemisza János pozsonyi főispán és budai várnagy, továbbá Thurzó Elek királyi tárnokmester – megnyerését tekintette különösen fontosnak. Hárman Budáról kísérték el a királynét, Brodarics István pedig a mohácsi csatatérről jutott el Pozsonyba. Ferdinánd szeptember 20-án mind a négyüknek levelet küldött Nádasdyval, amelyben bejelentette igényét, és kérte őket: másokkal együtt munkálkodjanak mellette, hogy a trónt elfoglalhassa. Azt tartaná jónak – írta nekik –, ha mások hozzájárulásá­val, együttesen úgy végeznének, hogy őt és feleségét követeik útján meg­hívják. a trónra. Hangsúlyozta, hogy az ország valamennyi főméltóságá­nak melléje kell állnia, külön szólt Báthori István nádor megnyerésének fontosságáról. Viszonzásul megígérte, hogy az ország törvényeit, a rendek kiváltságait, kinek-kinek a jogait meg fogja tartani, és minden áldozatot meghoz annak érdekében, hogy az ország népét a törökkel vagy más ellenséggel szemben megvédje. Megbízást kapott Nádasdy arra is, mint­egy utolsó ütőkártyaként, hogy Ferdinánd nevében ígéreteket tehet bir­tokadományokra. Ily módon megindult Ferdinánd pártjának szerve­zése.

Habsburg Ferdinánd megválasztása

Mária királyné Pozsony városában lakott, mert a várat Bornemisza János pozsonyi ispán nem akarta kiengedni a kezéből. A tanácsosok újbóli tárgyalásokat javasoltak Bornemiszával, és egyben azt is, hogy a királyné mellé küldje­nek 1200 főből álló őrséget, mely személyi védelmét szolgálná, és biztosít­hatná számára a férje vagyonából őt illető hitbért, amely a Garam menti bányavárosok, a bányák, Huszt vára, a máramarosi sóbányák, Zólyom, Óvár, Munkács, Diósgyőr és más várbirtokok jövedelméből tevődött össze.