Bosác

A Múltunk wikiből
(Bosáca szócikkből átirányítva)

magyarul Bosác, szlovákul Bošáca

falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban, Vágújhelytől 8 km-re északra a Fehér-Kárpátok szélén fekvő Bosáci völgy közepén

Wikipédia

Kostol Nanebovzatia Panny Marie

Bóna István

A korai bronzkor

Az i. e. XX–XIX. században Európában zajló népmozgalmak különböző hullámai valamennyi világtáj felől elérték a Kárpát-medencét. Hatásuk bronzkorunk kialakulásában és belső fejlődésében döntőnek bizonyul majd, a bronzkor kezdetén azonban még alig módosítja azt a népi és települési képet, ami a késő rézkor végére kirajzolódott. A II. évezred elején már nem számolhatunk gyökeres átalakulással vagy éppen népességcserével. A lakosság a neolitikum vagy akár a korai rézkor népességéhez képest a többszörösére nőtt, benépesítette, művelés alá vette a Kárpát-medence akkor valamennyi emberi megtelepedésre alkalmas területét. Ez a sűrűn megtelepült „embertömeg” szilárd biológiai alapnak bizonyult, amelynek történetét színezhették átalakulások és katasztrófák, ezek azonban a korszak viszonyai között nem egykönnyen okoztak gyökeres népességváltozást.

Legszembetűnőbb ez az Erdélyi-medence történetében, ahol a korai bronzkor folyamán több ízben behatoló keleti és déli népelemek, nemegyszer hódítók olyan társadalmi és gazdasági átalakulásokat idéztek elő, amelyek páratlanok a Kárpát-medence történetében; a késő rézkori coţofeni kultúra népességéből leszármazó „monolit” tömböt azonban nem mozdították meg számottevően. Csaknem hasonló szilárdságú alapnak bizonyult a Felső-Tisza vidéki késő badeni vissi csoport népe. A többi népi alap, az alföldi, kelet-, délkelet-dunántúli késő rézkori kosztoláci csoport, az észak-dunántúli kosztolácúnyi csoport és az észak-magyarországi–szlovákiai bosácai csoport egyaránt helyben fejlődik át a bronzkorba.

A Tisza jobb partján, Észak-Magyarországon alakult ki a korai szakaszában a Tiszántúl középső harmadában is szórványosan feltűnő hatvani kultúra. Sem eredete, sem megjelenésének időpontja nem világos. Anyagi műveltségének jelentős elemei Prut–Szeret vidéki késő rézkori gyökerekre mennek vissza, de észak-európai hatásokat is tükröznek. E kultúra a késő badeni bosácai elemeket magába olvasztó ózdi csoport telepein és területén tűnik fel először.