Bozók

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2016. december 25., 15:05-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

szlovákul Bzovík

község Szlovákiában a besztercebányai kerület korponai járásában, Korponától 6 km-re délkeletre
Wikipédia
Bozók, Civertan, légifotó
1131 előtt
Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán és családja megalapítja a bozóki bencés apátságot.
1135
II. Béla összeíratja a bozóki bencés apátság birtokait.

Györffy György

Ühegy, vendég és izbég

Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán pedig 1138-ban 5 ühegyet, aki szekérfuvarar, kaszálásra és aratásra volt kötelezve, a bozóki monostornak adott.[1] A vásárolt pogány rab „családok” termelőeszközzel való földre ültetése „prekolonizációs“ jelenség, ami megelőzte az 1150 táján elindult nagyarányú telepítéseket, kolonizációkat, és jellegében elért azoktól. A XII. század első feléig a nagybirtokos, ha földjén a termelők számát növelni akarta, rabok vásárlására volt utalva; 1121-ben van először adat rá, hogy magánbirtokos külföldi hospest telepít, de ekkor is, meg 1164-ben is csak nyugati határszéli birtokon.

Az egyház e korban nem telepített, munkaerő-szükségletét királyi és magánadományokból, valamint a menedéket keresők befogadásából fedezte.

Kristó Gyula

Mezőgazdasági termelés

Egyáltalán nem akadunk szántóvetőkre a bozóki apátság 1135. évi oklevelében, holott számos, Bozók fennhatósága alá tartozó népelem feladata volt az aratás, és az oklevél gyakran említ szántóföldeket.


1135. évi adat szerint Lampert comes négy férfit adományozott a bozóki egyháznak, akiknek joguk volt saját lovaikkal az egyháznak szolgálni, de emellett kaszálásra és aratásra is kötelezték őket. E lovas szolgák eredetének felderítésében segítenek a XI. század második felében lezajlott belső migrációs mozgalmak, amelyeknek részvevői lovaikkal kóborló, legelőikről kiszorul szabad pásztorok voltak. Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy a saját lovaikkal szolgálók eredetileg pásztorkodó, állattartó elemek voltak, akik az állami erőszak következtében hagytak fel a XI–XII. század folyamán a legeltetéssel, s a feudális birtok szervezetébe bekerülvén földművelésre voltak kénytelenek áttérni, a rájuk rótt szolgáltatások is részint (vagy jórészt) földművelő tevékenységgel voltak kapcsolatosak.

Földművelés

A bozóki egyház Szőlős nevű területen szőlővel rendelkezett.

Állattenyésztés

Az okleveles anyagban istállóra (stabulum) elsőként az 1135. évi bozóki oklevélben akadunk.

Tulajdonviszonyok

  • Lampert comes az 1135. évi bozóki oklevél szerint egy faluban vásárolt földet, amely a falusiakkal közös volt.
  • A II. István uralkodása alatt Lampert comes által létesített bozóki apátság birtokainak száma 1135-ben meghaladta a huszat, nem téve különbséget az egész és rész-praediumok és földek között.
  • A bozóki monostort alapító Lampert comes birtokainak egy része még I. István király adományára megy vissza. E birtokok egyikét, Marótot még a XII. század elején is osztatlanul birtokolták az István kori megadományozott leszármazottai. A birtokok másik része a XI–XII. század fordulója Árpád-házi családtagjainak, I. László királynak és Álmos hercegnek az adományából származott. A birtokok újabb részéhez a monostoralapító Lampert részint vásárlás, részint pedig adoptálás (örökbefogadás) révén jutott. A földek tekintélyes hányada esetében azonban nem tudjuk eredetüket meghatározni. A bozóki oklevél szerint Lampert comes több mint húsz praediumot és földet adott egészben vagy részben monostorának. Bizonyosra vehető, hogy a több fiúgyermekkel rendelkező Lampert nem összes vagyonát hagyta a monostorra, amit erre magából az oklevélből is egyenesen következtethetünk. Környe szolgáinak háromnegyed részét, tudniillik a maga, a felesége és Miklós fia részét, a bozóki egyházra hagyta, de negyedrészét fenntartotta Syx fia számára.

A gazdálkodás keretei

A praedium, mint a gazdálkodás legfőbb kerete, korszakunkban a feudális tulajdonviszonyok mindhárom kategóriájában meghatározó jelentőségű volt. Ez külön igazolást elsősorban a világi magánbirtokosok esetében nem igényel, hiszen egyházaknak tett praedium-adományait, mint Lampert comesé Bozóknak, Márton comesé Csatárnak, Farkasé Garamszentbenedeknek stb., kielégítően bizonyítják a világi előkelők gazdálkodásának praedium-jellegét.

Kézművesek

A bozóki apátság fennhatósága alá 1135-ben molnárok, harangozók, mészárosok, szűcsök és tímárok tartoztak.

Kereskedelem

Az 1135. évi bozóki oklevél a Korpona folyó melletti, Zólyomba vezető nagyutat említi, ez bizonnyal ispánsági központokat összekötő hadút volt eredetileg, de Bozók határában másik, kisebb jelentőségű útról is olvashatunk.

Idegen etnikumok

Egy gyanús, 1238. évi oklevél szerint a korponai szászok és a bozóki apát vámügyben viszálykodtak, illetve egyezségre jutottak.

Falu

  • Lampert comes a Szaka praediumot Litva faluban adományozta a bozóki egyháznak.
  • A bozóki apátság birtokainak határát futóárok képezte.

Alávetett népelemek

Adott magyarul (hungarice) „uhug”-nek mondott embereket Lampert comes is Bozóknak, illetve Magdolna asszony egy Tamás nevű „uhugi”-t Csatárnak.

Átmeneti rétegek

Az 1135. évi bozóki oklevél szerint Drask centurio Szőlősön szőlőt és ökörhöz földet, Alexius centurio pedig ugyanott szőlőt és fél ekealjnyi földet adományozott a bozóki prépostságnak.

Világi előkelők

  • Nagy gazdasági hatalomra és magas polcra jutottak a X. század végén Magyarországra került Hont és Pázmány testvérpár utódai. Ebből a családból származott, s az I. István kori Hontnak talán dédunokája volt az a Lampert comes, aki a bozóki monostort alapította, s az Árpádokkal is rokoni kapcsolatba került. Nem véletlen, hogy Lampert birtokai jobbára ott terültek el, valamint családi monostorát is ott alapította, ahol Hont százegynéhány évvel korábban megvetette a család birtokállományának alapját.
  • Egy hamis 1124. évi oklevél hitelesnek tekinthető tanúnévsorában e Magnold és Ákos comesek mellett Lambert comessel találkozunk, aki azonos a bozóki monostor alapítójával, s aki szintén eme 1132. évi viszály során halt meg.
  • A Hont-Pázmányok a XII. század első évtizedeiben alapították a bozóki, a XIII. század elején pedig bényi monostort.

Egyházi társadalom

  • Korszakunk magán alapítású bencés monostorai, így például az almádi, a bozóki, csatári, széplaki, hahóti, jáki, családi (úgynevezett nemzetségi) monostorok voltak.
  • Nemritkán a már meglevő bencés monostorok váltottak rendet. Így a Hont-Pázmányok bencésként indult bozóki monostora a XIII. századra premontrei, az ugyancsak bencésnek indult küszéni (güssingi vagy németújvári) pedig már III. Béla korára cisztercita lett.

II. Béla

II. Béla Borisz ellen vonult, s mielőtt ütközetre került volna sor, a király előkelőivel tanácsot tartott. Béla ama kérdésére, hogy Borisz vajon fattyú-e vagy Kálmán király gyermeke, az Álmos-párti urak egyértelműen válaszoltak: kétségkívül tudják, hogy Borisz fattyú, és nem méltó a királyi koronára. Ezzel szemben a királyi tanács Kálmán-párti vagy oda szító urai haboztak a válaszadással. II. Béla hívei gyorsan cselekedtek: rávetették magukat az uralkodó iránt hűtlenekre és az ingadozókra, attól félve, hogy ha azok átmennének Borisz táborába, komoly veszedelembe dönthetnék az országot. A királyi tanácsban gyilkos mészárlás kezdődött. A Hont-Pázmány nembeli Lampert comest, a bozóki apátság alapítóját kivonszolták a király színe elől, és egy székkel saját testvére hasította szét a fejét.

Stílusirányzatok

A leg­jobban annak a kolostortemplomnak a típusa ismert, amely kis létszámú szer­ze­test fogadott be, s az alapító és leszár­ma­zot­tai, a kegyúri jogokat gyakorló világi elő­ke­lők temetkezésére szolgált: az úgynevezett nemzetségi monostortemplomok típusa. Előzményei már a XI. század második felében megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelen­tős részük azonban a XII. században épült fel. Egyetlen típusba nehéz lenne beso­rolni őket, mert ha nagyobb részük háromhajós, nyugati tornyos és nyugati kar­za­tos épület is, már a háromhajós típuson belül is nagy eltérések figyelhetők meg. Isme­rünk keleti toronypárral felépített templomokat (Ákos, Vésztő), a keleti tornyok eme­letén kialakított karzatokat (Nagysink, Boldva), olykor oldalkarzatok meglétére utaló nyomokat (Kaplony, talán Harina), sőt kétszentélyes épületet (Pusztaszer). Emel­lett szép számmal tudunk egyhajós templomokról. Ilyen volt Lampert comes által 1130 táján alapított bozóki bencés, utóbb premontrei monostor temploma, továbbá Jánosi, Bény, Jánoshida templomai.

Makkai László

Magyarok, szlovákok, németek a Felföldön

A magyar települések határa a 17. században a középkorinak megfelelő PozsonyNagyszombatGalgócApponyÓbarsBozókRimaszombatPelsőcRozsnyóJászó-vonaltól északra húzódott, itt magasan felkanyarodott a Hernád völgyében Abosig, a Tarca völgyébe Pécsújfaluig, a Szekcső völgyébe Magyarraszlavicáig nyomult be, tovább keletre GálszécsNagymihálySzobráncUngvárMunkácsHuszt fölött vonulva érte el a Tiszát.

Irodalom

  1. bozókira: Fejér Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civiles VII/5. 104–105; Marsina, Codex diplomaticus et epistolaris Slovacie: Slovenský diplomatár I. 72;