Bródy Sándor

A Múltunk wikiből
Eger, 1863. július 23. – Budapest, 1924. augusztus 12.
író, drámaíró és publicista
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Brody Sandor
1883.
Megjelenik Bródy Sándor: Nyomor című elbeszéléskötete és Reviczky Gyula: Ifjúságom című verskötete.
1902.
Bródy Sándor: A nap lovagja című regénye.
Bródy Sándor Fehér könyv címmel folyóiratot alapít.
1908.
Bródy Sándor: A tanítónő című könyve.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

Hogy közülük csak a legjellegzetesebbeket említsük: Mikszáth Kálmánnal az elszegényedő megyei nemesi kishivatalnok szintjéig felemelkedő jómódú kispolgárosodott paraszt; Bródy Sándorral a szegény vidéki zsidó kispolgár-proletár kisiparos; Petelei Istvánnal az erdélyi örmény–magyar kisvárosi polgárság világa, élményanyaga és értékrendje emelődik be az irodalomba. De nem véletlen, hogy az 1880-as évek végéig még egyikük sem tud teljesen érvényesülni: a tematika új elemei és a bennük rejlő újszerű társadalmi problematika lehetőségei majd csak a századvégre fognak teljesen kibontakozni. Valóban még korunkban kiteljesedett (és nem csak az író korai halála által lezárt) életműnek talán csupán Iványi Ödöné tekinthető, csúcspontján egy, a kor új valóságát szélesen ábrázoló regénnyel, A püspök atyafiságával.

Az átalakulással jelentkező új egyéni és társadalmi viszonylatok reális bemutatása a változás harmadik tüneteként, új ábrázolási módszerek alkalmazását is megköveteli. Így lép előtérbe az alakuló új irodalomban az önmagát túlélt romantikával szemben a realizmus igénye, illetve például Bródynál már a naturalizmus is (felhasználva a kor filozófiai gondolkodását olyannyira befolyásoló darwinizmust is).

Szabó Miklós

Naturalizmus és impresszionizmus a szépirodalomban

Ambrus Zoltán, Bródy Sándor a magyar városi polgári világ társadalmi közegében fedezik fel a naturalista irodalom világát, s kivívják ábrázolása létjogosultságát a vidéki kúriák világának irodalma mellett. Törekvésük fellépése mozgalom jellegű, igyekeznek összefogni mindazokat akik hasonló irodalmi újítással próbálkoznak. Tömörítő központjuk az 1890-ben megindult A Hét című folyóirat. Szerkesztője, Kis József mint költő, éppenséggel nem a modern irodalmi törekvések előharcosa, hanem a népi-nemzeti verselés utóvédje volt, de mint irodalomszervező a modern törekvések lelkes és elkötelezett támogatója.

Az új prózaíró áramlat vezéralakja Bródy Sándor volt. Személyében az életet minden téren: érvényesülésben, sikerben, szerelemben birtokba venni vágyó literátus-polgár megtestesítője. Regényírói ambíciói szerint ő volna a magyar Zola. Művelt minden műfajt: írt regényt (legsikeresebb ”A nap lovagja”, 1902), színdarabot, elbeszélést. Írói élharcosságát politikai ügynek is tekintette, a polgári irodalom kivívását nem választotta el a polgári liberális Magyarországért folyó politikai harctól. 1902-ben indított, egyedül írt Fehér Könyv című folyóiratával műfajt teremtett a magyar irodalmi-politikai prófétaság sajtótörténetében.

Hajdu Tibor

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Akiknél a polgári gondolkodásmód demokratikusabb színezetű volt – Bródy Sándor, Szép Ernő – jóindulatú érdeklődéssel követték a forradalmak útját, amíg az sima volt, vagyis áprilisig.

Műve

A forradalom eseményeit dokumentáló képanyagból és aprónyomtatványokból ad válogatást Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Az 1848/49-iki szabadságharcz története képekben. Szerkesztette Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor (Budapest, 1898),

Irodalom

Földes Anna, Bródy Sándor (Budapest, 1964);