Breszt

A Múltunk wikiből

beloruszul Брэст, ukránul Берестя, oroszul Брест, lengyelül Brześć nad Bugiem, korábban magyarul Beresztje vagy Breszt-Litovszk

nagyváros Belorusszia délnyugati részén, a breszti terület és a breszti járás székhelye
Wikipédia
Coat of Arms of Brest, Belarus
1917. december 3.
A breszti fegyverszüneti tárgyalások kezdete.
1917. december 5.
Fegyverszünet Szovjet-Oroszországgal.
1917. december 22.
A breszt-litovszki béketárgyalások kezdete.
1918. január 13.
Gyűlések Budapesten a breszt-litovszki békediktátum ellen.
1918. február 9.
Békeszerződés az ukrán Radával.
1918. február 18.
Német támadás Szovjet-Oroszország ellen.
1918. február 23.
A német hadsereg megállítása, a Vörös Hadsereg megszületése.
1918. március 3.
A breszt-litovszki béke.
1918. augusztus 27.
Breszt-litovszki pótszerződés.

R. Várkonyi Ágnes

II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata

II. Rákóczi György pedig nem akart a Porta eszközévé válni. 1657. január végén kelt át roppant hidegben a Máramarosi-havasok hágóján Erdély fejedelme, Noyers lengyel királyi titkár becslése szerint 18 ezer főnyi lovas, 5 ezer főnyi gyalogos és 6 ezer főnyi román csapatból álló hadsereggel. majd 20 ezer kozák csatlakozott hozzá. Valószínűbb azonban, hogy összesen csak 14 ezer főnyi katonasággal indult el. Hadjáratát igyekezett nemzetközi propagandával előkészíteni. Kiáltványban szólt a Német-Római Császárság fejedelmeinek frankfurti gyűléséhez. Szabadságuk helyreállítását ígérte a lengyel nemességnek és számított rá, hogy az ország elfogadja őt királyának. Vállalkozása katonailag és diplomáciailag látszólag sikerrel indult: csapatai elfoglalták Krakkót (1657. március 28.), és Sandomirnál egyesült a svéd és az erdélyi haderő, Északra vonulva ostrom alá fogták és bevették Breszt-Litovszkot (1657. május 23.), majd pedig Varsót.

Galántai József

A második év hadműveletei és a központi hatalmak hadicéljai

Az orosz hadvezetés Bukovinában várta a támadást, amely azonban ettől északnyugatra, Gorlice falunál indult meg. Május 2-án egy német és egy osztrák–magyar hadsereg sikeres csapást mért az ellenséges állásokra. A harcászati áttörés eredményeként július 3-án visszafoglalták Przemyślt, 22-én Lemberget, azután elfoglalták Varsót, Breszt-Litovszkot, ahol a visszavonuló orosz seregek megvetették a lábukat.

A breszt-litovszki tárgyalások és a wilsoni pontok

A teljes cikk.

A januári sztrájk

A munkásság Németországban és a Monarchiában nagy figyelemmel kísérte a breszt-litovszki tárgyalásokat. A tárgyalások elhúzódása, majd a központi hatalmak annexiós követeléseinek megismerése forrongást váltott ki és a munkásság elkeseredése általános sztrájkban robbant ki.

Budapesten a nyugtalanító breszti hírek miatt már január első napjaiban forró volt a hangulat. A szociáldemokrata párt vezetősége tiltakozó népgyűléseket szervezett. A gyűlésekre felkészültek a baloldali csoportok is. A januári 13-i 6 fővárosi népgyűlésből 4. elfogadta a baloldaliak határozati javaslatát: „azonnal megalakítandó a Budapesti Munkástanács… a pártvezetőség minden tevékenységéért a Budapesti Munkástanácsnak felelős legyen”.[1] Több üzemben megkezdték a Budapesti Munkástanács előkészítésére a helyi bizottságok, az üzemi munkástanácsok alakítását.

A Monarchiára, majd Németországra kiterjedő nagyarányú sztrájk január 14-én Wiener Neustadtban kezdődött. 16-án Bécs egész munkássága sztrájkolt és munkástanácsot alakított, két nap múlva a sztrájk szétsugárzott Ausztriában.

Január 18-án – a bécsi hírére – általános sztrájk tört ki Budapesten. Szervezésében részt vettek a már létrejött munkástanácsok, illetve a sztrájk folyamán sok üzemben létrehozták azokat. Központi munkástanács megalakulására azonban nem került sor. A párt vezetősége igyekezett a tőle függetlenül kirobbant sztrájkmozgalom élére állni és három követelést fogalmazott meg: annexiómentes béke, a Vázsonyi-féle választójogi törvénytervezet életbe léptetése, a közélelmezés rendezése. Január 19-én a sztrájk átterjedt a vidéki városokra. 20-án a pártvezetőség küldöttsége megjelent Wekerlénél, aki megígérte a követelések teljesítését. A pártvezetőség erre lefújta a sztrájkot. Nagy felháborodás tört ki a munkásság tömegeiben, és sok helyen még hosszabb-rövidebb ideig folytatták a harcot.

Január végén – miután a Monarchiában már lezajlott – robbant ki a breszt-litovszki annexiós követelések ellen tiltakozó politikai tömegsztrájk Németországban, amelyben egymillió munkás vett részt.

A breszti béke. A Monarchia egyéb tárgyalásai a háború befejezése érdekében.

A teljes cikk.

Forradalmi jelenségek a hadseregben és a hadiflottában

A breszt-litovszki béke után ugyanis megkezdődött a hadifoglyok tömeges hazaszállítása Oroszországból.

A „fekete nap” és Burián békekísérlete

Mivel ekkor már a német vezetők is belátták, hogy a nyugati hódító terveket mérsékelniük kell, még inkább keleten kerestek kárpótlást. A békejavaslat megtétele előtt, augusztus 27-én pótszerződést kényszerítettek ki a bresz-litovszki békéhez, amelynek értelmében a keleti zsákmány méreteit jelentősen megnövelték. Nyugaton pedig tartós védelemre berendezkedve kívánták a békeakciót elindítani.

A magyar pártok nemzetiségi programja

1918 tavaszán, az oroszországi szocialista forradalom után, a breszt-litovszki béketárgyalások és a nyugati békekísérletek idején formálódott ki Jászi új terve: a Monarchia kibővítésével, de a dualizmus felszámolásával hozzák létre öt államegység – Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Illyria (délszlávok) – föderációját, a Dunai Egyesült Államokat.

A Magyar Nemzeti Tanács

Október 26-án megjelent a Magyar Nemzeti Tanács proklamációja, a „Magyarország népéhez!”, amely 12 pontba foglalta a tennivalókat. Követelte a fennálló parlamenti és kormányzati rendszer eltávolítását, Magyarország teljes függetlenségének biztosítását, a háború azonnali befejezését, a német szövetség felbontását, a képviselőház feloszlatását, új választást az általános, titkos választójog alapján. A nemzetiségek viszonylatában a wilsoni elvek megvalósítását ígérte, „attól a reménytől áthatva, hogy Magyarország területi integritását ezek az elvek nemcsak nem veszélyeztetik, de legbiztosabb alapokra helyezik”. A program a demokratikus szabadságjogok érvényesülését követelte, amnesztiát kívánt a politikai elítélteknek, rendszabályokat a fenyegető ínség elhárítására. „Nagyszabású, a népet földhöz juttató birtok- és szociálpolitikai reformokkal a dolgozó népnek, különösen pedig a hazatérő katonáinknak életsorsát hatékonyan javítani kell. A túltengő tőkefelhalmozás megakadályozandó, és a közcélokra messzemenően igénybeveendő.” Az új ukran, lengyel, cseh, osztrák-német. állam elismerését hangoztatta, a breszt-litovszki és bukaresti szerződések megsemmisítését kívánta.

Siklós András

A kormányzati válság kiújulása. A tömegmozgalom fellendülése.

Két nap múlva, október 25-én, a Nemzeti Tanács hivatalosan is megalakult.

A három párt elhatározását kiáltványban hozta az ország tudomására, mely október 26-án – a cenzúrával már nem törődő budapesti napilapokban – teljes terjedelmében meg is jelent. E felhívás (Jászi fogalmazta, Kunfi revideálta) részletes programot adott. A 12 pontba sűrített célok – helyenként enyhébb, elmosódottabb fogalmazásban – megismételték mindazt, ami a szociáldemokrata párt október 8-i kiáltványában már olvasható volt (a kormány eltávolítása; a képviselőház feloszlatása; általános, egyenlő, titkos választójog; nagyszabású birtok- és szociálpolitikai reformok; önrendelkezési jog; „egyenrangú népek testvéri szövetsége”; a területi integritás fenntartása nem erőszakkal, hanem a józan belátás, a közös gazdasági és földrajzi összetartozás elismerése alapján). A deklaráció a szociáldemokrata programot ugyanakkor kiegészítette a Károlyi-párt és a radikálisok néhány sarkalatos követelésével, valamint néhány időközben felmerült tennivalóval (Magyarország teljes függetlensége; a magyarországi seregek visszahívása; a német szövetség felbontása; a breszti és bukaresti békék érvénytelenítése; a háború azonnali befejezése; demokratikus politikusok kiküldése a béketárgyalásokra; ha lehet, gazdasági és politikai szövetség kialakítása az ukrán, lengyel, cseh, délszláv, német-osztrák nemzeti államokkal; általános amnesztia a politikai elítélteknek; egyesülési, gyülekezési szabadság, a cenzúra eltörlése).

Ormos Mária

A szovjetellenes intervenció

Az intervenciós törekvések különösen azután erősödtek meg, hogy Szovjet-Oroszország a Németország és a Monarchia erőivel vívott egyenlőtlen küzdelem, valamint jelentős orosz területek megszállása következtében 1918. március 3-án rákényszerült a bresz-litovszki béke megkötésére.

Lábjegyzet

  1. Hajdu Tibor, Tanácsok Magyarországon 1918–1919-ben. Budapest, 1958. 13.

Irodalom

Az orosz forradalmi kormányzat és a központi hatalmak breszt-litovszki béketárgyalásai V. John, Brest-Litowsk. Verhandlungen und Friedensverträge im Osten 1917–1918 (Stuttgart, 1937); J. Wheeler-Bennett, Brest Litovsk, the Forgotten Peace, March 1918 (London, 1938. 2. kiadás, 1956); Der Friede von Brest-Litowsk (Düsseldorf, 1971) és Lengyel István, A breszt-litovszki béketárgyalások (Budapest, 1975) című feldolgozásokban kísérhetők nyomon.