Bruck an der Leitha

A Múltunk wikiből

röviden Bruck, magyar nevén Lajtabruck

alsó-ausztriai város, közel a magyar és a szlovák határhoz
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Bruck an der Leitha címere

A város része az egykori Höflány is.

1645
szeptember 11. Höflányban meghal Esterházy Miklós nádor.
1855. december 24.
A BruckGyőr vasútvonal megnyitása.

Kristó Gyula

Kereskedelem

Az Óvárról Bruckon át Bécsbe vezető út hegyeshalmi szakaszáról Imre 1197. évi és II. Endre 1217. évi okleveléből szerzünk értesülést.

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

Ezzel szemben lanyha kereslet idején a határról vagy akár Bécsből is nagy számban hajtottak vissza eladatlan állatokat, ami ugyancsak nem maradt hatás nélkül az árképződésre. Így például az osztrák piac hanyatlását mutatja, hogy 1592. június 5. és augusztus 28. között 55 500 marhát hajtottak a bécsi hetivásárokra, de ebből csupán mintegy 34 500 kelt el. A brucki úrnapi vásárra felhajtott 5335 állatból is csak nem egészen 2800-at tudtak eladni, a többit haza kellett hajtani.

A városi ipar és iparosság

A pozsonyi mesterlegények jelentős része nem magyarországi illetőségű volt: a közeli Hainburg, Bruck an der Leitha, Wiener-Neustadt, Fischamend stb. városok mellett Brünn, Graz, Laibach, Augsburg, sőt egyes szászországi, pomerániai, württembergi, türingiai kisvárosok is szerepeltek származási helyükként.

A szőlőművelés

Az ország nyugati sávján fekvő szőlőkben még jelentős számú külföldi birtokost is találunk; elsősorban a közeli alsó-ausztriai városok, így Wiener Neustadt, Bruck an der Leitha, kisebb mértékben Hainburg, de egyes osztrák mezővárosok polgárait is.

Mérei Gyula

A szállítás és közlekedés

Gőzvontatásra állították át a BécsBécsújhely vonalat, 1842-re Gloggnitzig továbbépítették és megnyitották a Bécstől a Lajta melletti Bruckig haladó vonalat is.

Szász Zoltán

Állami gazdaságfejlesztés és gazdasági törvényhozás

1882-ben sikerült olyan egyezményre kényszeríteni a legnagyobb magáncéget, az Osztrák Államvasúttársaságot, amely lehetővé tette, hogy a kormány maga szabályozhassa a fő irányokba menő áruszállítás díjtételeit, s a maga kezelésében valósíthassa meg a Duna jobb parti vasúti kijárást (BudapestKomáromBruckBécs) Nyugat felé.

Hajdu Tibor

Az ellenforradalom szervezkedése. Az aradi és a szegedi ellenkormány.

A dunántúli ellenforradalomban lényeges szerepet játszott a klerikális befolyás, a gazdagparasztok és polgárosuló, állattenyésztő középparasztok magántulajdon-féltése, a néppárti és kisgazdapárti szervezetek titkos működése. Itt a hivatalnokréteg, a tisztikar sem vesztette el annyira befolyását, mint az Alföldön. Erre számított a bécsi emigráció Szmrecsányi-féle szélsőséges csoportja, mikor május 6-án Brucknál megkísérelte az átkelést a Lajtán. Az akcióban csupán 50 tiszt vett részt, ezeket a Vörös Őrség már a hídról visszakergette. A brucki puccs némi feszültséget teremtett a bécsi ellenforradalmi emigráció táborában: miután tisztázódott, hogy a régi pártok „nagynevű” vezetőit, Apponyit, Andrássyt, Vázsonyit az antant mellőzi, a szélsőséges reakciós csoportok befolyása növekedett.