Bruckenthal Sámuel

A Múltunk wikiből

Samuel von Brukenthal

Újegyház, 1721. július 26. – Nagyszeben, 1803. április 9.
Erdély kormányzója
Wikipédia
Brukenthal.jpg
1766. január 16.
Bruckenthal Sámuel bárót erdélyi kancellárrá nevezik ki. (Tisztségét 1777-ig viseli.)
1774. július 6.
Mária Terézia Bruckenthal Sámuel bárót nevezi ki erdélyi főkormányszéki elnökké.
1777. július 16.
Mária Terézia Bruckenthal Sámuel bárót kinevezi erdélyi gubernátorrá. (Tisztségét 1787-ig viseli.)

Ember Győző

Az Erdélyi Udvari Kancellária

Amíg története felderítetlen, nem tudunk határozott választ adni arra a kérdésre sem, vajon az Erdélyi Udvari Kancellária az uralkodói abszolutizmus és a rendiség között folyó küzdelemben melyik oldalon állott, pontosabban: melyikhez állott közelebb? Uralkodói hatóság volt, de vezető tisztviselőinek magatartását nem annyira ez a tény, hanem inkább rendi osztályhelyzetük, osztályérdekük határozta meg. Abból a tényből, hogy az uralkodónő az Erdélyi Kancellária hatásköréből nemcsak olyan ügyeket vont el, amelyeknek intézésére az udvarnak szakhatóságai voltak, hanem az általános jellegű erdélyi ügyek intézésére is – habár csak átmenetileg – külön udvari hatóságot szervezett, továbbá, hogy egyes nem erdélyi udvari tisztségviselőit, mint „erdélyi miniszter”-eket a kancellária fölé helyezett, arra következtethetünk, hogy Erdély udvari kormányszervével nem túlságosan volt elégedett. Erre mutat az is, hogy amikor a felvilágosult uralkodói abszolutizmus Magyarországgal egy időben Erdélyben is döntőnek szánt támadásra indult, a Bethlen Gábor gróf távoztával megüresedett erdélyi udvari kancellári tisztséget hosszú ideig nem töltötte be. A Kancellária tényleges vezetője ekkor Bruckenthal Sámuel báró lett, aki – feltehetőleg szász nemzetisége következtében is – az uralkodói abszolutizmus céljait szívesebben és jobban is akarta és tudta szolgálni, mint Erdély magyar vagy székely főnemesei, akik, ha nem rendelkeztek is olyan hatalmi bázissal, mint magyarországi osztályos társaik, erdélyi viszonylatban mégis nagy birtokok földesurai voltak, s az abszolutizmus felvilágosult politikáját nem tartották maguk és osztályuk érdekével összeegyeztethetőnek.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

Számunkra érdekesebb az első bécsi páholy nemzetközisége, s az, hogy a tarka összetételű együttesbe azonnal bekapcsolódnak magyarok is. Az orosz Czernichewich gróf együttműködik itt a raguzai Gondola gróffal, a szász területről repatriált Zinzendorf Lajos gróffal, aki hamarosan az osztrák gazdaságpolitika egyik megújítója, vagy legalábbis erre törekszik. Együtt van a génuai patríciusok ivadékaival, Doria márkival, az angol követség titkárával, Jean du Vigneau-val (francia neve ne zavarjon bennünket, a hugenotta üldözések óta Hollandia és Anglia bővelkedik jó képességű francia származékokban) és a skót származású francia diplomatával, Blairrel. Ez utóbbival egy napon veszik fel a páholyba az erdélyi Gubernium későbbi vezetőjét, Bruckenthal Sámuelt.

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

Bruckenthal Sámuel nem Esterházy, Erdély akkori fővárosa, Nagyszeben nem vetekszik Pozsonnyal, lakosságának száma annak felét sem éri el.

Arató Endre

Kulturális fejlődés a Szászföldön

A szász kulturális-tudományos élet centrumát a Nagyszebenben 1817-ben megnyíló Bruckenthal Múzeum alkotta, amelyre még a szászok 18. századi államférfia, Samuel Bruckenthal báró, Erdély egykori gubernátora tett alapítványt.