Brüsszel

A Múltunk wikiből
(Bruxelles szócikkből átirányítva)

franciául Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul Stad Brussel

Belgium és Flandria fővárosa, az Európai Unió és a Észak-Atlanti Szövetség Szervezete székhelye
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1789. december 11.
A brüsszeli császári helyőrség leteszi a fegyvert a belga felkelők előtt.
1790. január 10.
A belga rendi gyűlés Brüsszelben kimondja Belgium függetlenségét.
1830. augusztus 25.
Kirobban a brüsszeli forradalom.
1891. augusztus 16–22.
A II. Internacionálé II. kongresszusa Brüsszelben.

R. Várkonyi Ágnes

A háború költségei

A háború előrehaladtával egyre jelentősebb hadi vállalkozói és bankári tevékenységet kifejtő Oppenheimer egyrészt az udvari arisztokraták egy csoportjától, városi testületektől és más bécsi bankházaktól, nagyobbrészt azonban London, Amszterdam, Brüsszel nagy bankjaitól szerzett hiteleket az udvar számára, és hadseregszállításai lebonyolítására.

H. Balázs Éva

A monarchia jozefinus szabadkőművessége a teréziánus időszakban

A szabadkőművesség megszilárdulása inkább a századközépre esik, és akkor Brüsszel válik igen fontossá. A szervezet virágkora idején tucatnyi páholy működik itt, a listák tanúsága szerint igen változatos arisztokrata, nemesi és polgári „testvérekkel”. Az bizonyos: németalföldi területek nem kaptak szabadkőműves indításokat Bécstől.


Kaunitz kancellár

Kaunitz útvonala Lipcséből Berlinbe, onnan Hannoverbe és a Németalföldre vezetett. A holland városok megtekintése után Brüsszel, Köln, a Rajna völgyén át Frankfurt, onnan tovább Nürnberg és München következett. Télidőben átkelés az Alpokon, majd közel négy hónapon át Róma, három hét az akkor átmenetileg Habsburg főség alatt álló királyság fővárosában, Nápolyban, majd Firenze, Milánó, Génua, Torino, és már francia földön Lyon. A négyhónapos párizsi tartózkodás után egy hónap lotharingiai területen, s Strassburgon, Stuttgarton és Regensburgon át vissza Bécsbe. Az élménygyűjtés – mely igen fontos Ausztria további története szempontjából – 1734. február 13-án fejeződött be.

A világlátott, megbízható és előkelő családból származó ifjú fontos állások várományosa volt, de ekkor még csak birodalmi tanácsos lett. Igaz, ebben az időben kötötte meg házasságát azzal a [[Starhemberg hercegnővell, aki nagyapja és kitűnő kapcsolatai révén a karrier kialakításában segítségére volt.

Már másodszor használjuk a kifejezést: karrier. Nincs ebben pejoratiy szándék, Az ifjú Kaunitz pályafutása jó stratégiának volt a megérdemelt eredménye. Ennek első állomása: II. József születésének bejelentése a torinói udvarnál. A család anyagi nehézségei miatt le kellett mondania londoni követi megbízásáról, de Torinóban olcsón működbetett, és innen küldött fontos információkat a már kulcspozíciót betöltő Lotharingiai Ferencnek. Az időszaki megbízásból követi rang lett. Szerény, de jó iskola volt savoyai Károly Emánuel udvara, fontos tapasztalatokat kínált a machiavellista miniszter, Ormea működésének megfigyelése. Ezután a brüsszeli udvarnál Kaunitz szereplése csak átmeneti, annál fontosabb tevékenysége az aacheni béketárgyalásokon, s főként fontos párizsi követsége, mely meghozza a kontinens szövetségi rendszerében a sokat emlegetett fordulatot.

Zinzendorf Károly

1770-ben közel egyévi tartózkodás után hagyja el Brüsszelt, célja most a Német Birodalom területeinek megismerése, majd Berlin, s II. Frigyesnél audiencia.

A társuralkodó József császár

De az egyéniség erőteljes vonásai adottak voltak, csakúgy, mint fivérénél Lipótnál vagy vetélytárs testvérénél, Mária Krisztinánál, aki Albert herceg feleségeként előbb Pozsonyban, majd Brüsszelben helytartóné.

A középnemesség

Minden bizonnyal jelentősége volt annak, hogy valaki a Terezianumban tanulhatott, de aligha tévedünk, ha egy lombardiai századnál szolgáló vagy Belgiumba rendelt ifjú tisztet, vagy a rómaifirenzeinápolyi, a berlini, a szentpétervári, a párizsibrüsszeli útvonalon futárszolgálatot teljesítő „világlátó” testőrt nem kevésbé tekintünk az új műveltség hordozójának.

A birodalom átcsoportosítása

Világos volt minden politikus elme számára, hogy a kormányzás addigi joviális, Lotharingiai Károly lényéhez illő módjának vége. Ezentúl Bécsből kormányozzák az országot, és a helytartópár csak a protokoll letéteményese. Bár jövedelmüket az uralkodó leszállította, az a dolguk, hogy reprezentáljanak, szívesen lássák a notabilitásokat s azokat a követeket, akik néhány országot Brüsszelben képviselnek.

Novus ordo a társadalomban, a gazdaságban, a jogi életben

A panaszbeadványok eljutottak a királyhoz: II. József éppen Belgiumban tartózkodott, és Brüsszelből rendelte el az ügy alapos kivizsgálását.

Fiziokrata adóreform a monarchiában

Amikor a helytartópár elmenekült Brüsszelből, amikor Alton generális csúfos vereséget szenvedett a belga rendi hadseregtől, akkor már megpecsételődött a nagy jelentőségű, tartalmában rokonszenves, de végrehajtásában ellentmondásos adóreform sorsa.

A belga válság

Széchényi Ferenc is ekkor járt spaai fürdőzés után az országban, de Berzeviczy Gergely érzékenyebb észlelője a fejleményeknek: „Életemnek ez a szakasza nagyon fontos – írja 1787-ben Brüsszelből –, angliai tartózkodásom kialakította politikai ismereteimet és nézeteimet, amelyek megelőzőleg még homályosak voltak. A forradalom, ami itt a szemem előtt folyik, már a távolból is jelentősnek tűnt, közelről azonban még érdekesebb. Igen mély benyomást tesz rám. Két hónapja, úgy érzem, egészen átalakultam. Az egész Osztrák-Németalföld erjedésben van. A lakosság szilárdan elhatározta, hogy mindent megtesz szabadsága és alkotmánya megvédése érdekében. A császár rendeleteit elvetették, s az egész ország fegyverben áll, úgy, mint 200 évvel ezelőtt… A helytartót rábírták, hogy állítsa vissza az alkotmányt. Az örömujjongás rendkívüli. Minden várost kivilágítanak, az előkelők ingyenbálokat, lakomákat adnak a népnek, mindenki sárga-vörös kokárdát visel hazafias buzgalma jeléül. Nem tudni, mit szól mindehhez a császár. Így hát az ország ellenállásra készül. A polgárok fegyveresen járkálnak, muníciót, készleteket gyűjtenek… Felemelő látvány a nemzet bátorsága, elszántsága a szabadság érdekében.”[1]

A szabadkőművesség politikai színeváltozása

A brüsszeli Union páholy a József elleni mozgalom egyik gyújtópontja lett.

Kovács Endre

A tudományos szocializmus eszméinek terjedése

Blanqui már 1848 előtt hosszú éveket töltött börtönben, 1848. május 15. után tíz évre ítélték el. 1859-ben szabadult ki amnesztiával, Brüsszelben rejtőzködve látott hozzá forradalmi programjának kidolgozásához.

Szabad György

A szervezett ellenállás felszámolása

Megegyezésre ugyan nem jutottak, de fölöttébb jellemzőbécsi megítélésük, s az, hogy Podmaniczky, aki hamarosan Brüsszelbe utazott sógorához, Jósika Miklóshoz, hogy közvetítésével Kossuthhoz „nyílt s őszinte jelentést” juttasson el a hazai politikai helyzetről, a bécsi tárgyalásról meg sem emlékezett.

S. Vincze Edit

Az Általános Munkásegylet megalakulása

Az Általános Munkásegylet 1868 szeptemberében táviratban üdvözölte az Internacionálé brüsszeli kongresszusát, a magyarországi munkásság jókívánságait és együttérzését tolmácsolva a „proletariátus bátor bajnokainak”.[2]

A Magyarországi Általános Munkáspárt

A kollektív tulajdon elvének programba foglalása – e követelést az I. Internacionálé 1868-as brüsszeli és 1869-es bázeli kongresszusa hosszú és kemény csatározás után fogadta el –, nyílt hadüzenet volt a tőkés magántulajdonnak, egyértelmű és világos megvonása a polgári demokrácia és a szociáldemokrácia között húzódó Választóvonalnak, ugyanakkor elhatárolta a pártot a munkásmozgalomban jelentkező anarchista, proudhonista és egyéb, az egyéni tulajdon elvét valló irányzatoktól is.

Hanák Péter

A szervezkedés és az osztályharc erősödése az 1890-es évek elején

„A Párizsban hozott határozatok az ország utolsó zugába is eljutottak és a munkásság soraiban nemsokára örvendetes mozgékonyság mutatkozott, az évek hosszú során át tartott indifferentizmus köteléke elszakíttatott”[3] – írta a pártvezetőség 1891 augusztusában, az Internacionálé brüsszeli kongresszusára készített beszámolójában.

Erényi Tibor

A szociáldemokrata párt és a nemzetközi munkásmozgalom

Az új irányzatok jelentkezése a II. Internacionáléban és annak adminisztratív szervében, a Brüsszelben székelő Nemzetközi Szocialista Irodában is megmutatkozott.

A munkásság harca az erősödő reakció és a háborús készülődés ellen

Garami és Weltner részt vett a Nemzetközi Szocialista Iroda október 28–29-i brüsszeli ülésén, amely a háborús veszélyre való tekintettel elhatározta az Internacionálé rendkívüli kongresszusának novemberi összehívását.

Lábjegyzet

  1. G. Berzeviczy, Aus den Lehr- und Wanderjahren eines ungarischen Edelmannes. Leipzig, 1897. 63–64.
  2. Marxizmus–Leninizmus Intézet, Moszkva. Központi Pártarchívum (továbbiakban: IML CPA) Fond 21. op. 1. ed. hr. 27/10. Magyarul lásd: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I. 75.
  3. Ugyanott 123–124.

Irodalom

A belga szabadkőművességről, s közvetlenül a brüsszeli Union páholyról: B. van der Schelden, La franc-maconnerie belge sous le régime Autrichien (Louvain, 1923); P. Duchaine, La franc-maconnerie belge au XVIIIe siecle (Bruxelles, 1911).

Kiadványok