Budafok

A Múltunk wikiből
Budafok egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.
Wikipédia
Budapest XXII. kerület címere

Katus László

Élelmiszer-, fa- és építőanyag-ipar

A kisebb, hagyományos technológiájú serfőzők eltűntek, s a termelés a nagyobb, korszerűbb üzemekben összpontosult. Igazán nagy gyárnak azonban csak a két kőbányai üzem (a Dreher és az Első Magyar Részvény Serfőző), valamint a budafoki Haggenmacher-gyár számított: e három fővárosi sörfőzőre az ország egész sörtermelésének több mint a fele jutott.

Irodalom

Sok lényegbevágó forrásadattal teljes Bél Mátyásnak Mikovinyi Sámuel térképeivel gazdagított nagy országismertető műve is: M. Bél, Notitia Hungariae novae historico geographica (Viennae, 1735–1742 és év nélkül); nyomtatásban napvilágot látott négy és csonka ötödik kötete Pozsony, Nyitra, Turóc, Bars, Hont, Zólyom, Liptó, Nógrád, Pest-Pilis-Solt és befejezetlenül Moson vármegyének egyedülálló jelentőségű leírását nyújtja; kéziratban maradt s részben közzétett részeiből az utóbbi időben több megye és vidék leírása jelent meg többé-kevésbé jó magyar fordításban: Bodor Antal, Csepelsziget és Budafok kétszáz év előtt: Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico geographica című 1736-ban megjelent műve nyomán (Budapest, 1936);

Kiadvány

II. Endre uralma első szakaszának politikáját a görögországi Géza-fiak elleni akciók sorának tekinti Miklósy Zoltán (II. Endre és a trónkeresők. Budafok, 1911), s ezzel túlértékeli azt a veszélyt, amelyet a Géza-fiak reálisan jelentettek II. Endre trónjára.