Budakalász

A Múltunk wikiből
város Pest megyében a szentendrei kistérségben
Wikipédia
HUN Budakalász COA.jpg

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A késő rézkor

A péceli kultúra Erdély kivételével az egész Kárpát-medencében elterjedt. Erdélyt a távolról rokon coţofeni kultúra népe szállta meg. Az eddig ismert mintegy másfél ezer(!) péceli telepet azonban korántsem egy időben lakták.

A Duna és Tisza mentén kis halászfalvak követték egymást, többnyire rövid ideig használt, néhány kunyhóból álló „halászbokrok”. A földművelésre alkalmas síkságokon és áradmányos területeken a földműveléssel és járulékos állattartással foglalkozók egyrétegű – tehát szintén nem állandó jellegű –, nagyobb telepei találhatók. A hegy- és dombvidékeken, nemritkán a hegyek csúcsán, erődített falvakban állattartók éltek. A Duna–Tisza közén és a Kisalföldön elsősorban marhatartó pásztorcsoportok vándorolgattak. E közösségek eltérő életformáját különböző nagyságú temetőik tükrözik. A letelepült parasztok Budakalászon feltárt temetője 439, míg egy alföldi pásztorcsalád temetője (Alsónémedi) csak 40 sírt tartalmazott.


Az európai művelődéstörténet felbecsülhetetlen jelentőségű lelete a budakalászi négykerekű szekérmodell, amelynek a közelmúltban Szigetszentmártonban párja is akadt. Nemcsak a fából összeácsolt, nehéz, tömör kerekű, ókori eredetű négykerekű szekerek használatának első bizonyítékai ezek a kontinens belsejében, hanem egyben a szállítást forradalmasító jármű ideológiai vetületei is. A pirosra mázolt szekér alakú edénykét – éppúgy, mint korabeli ókori keleti párhuzamait – kezdetben szertartásoknál használták, csak megsérülése után (füle és kerekei nagyrészt letörtek) vált belőle szakrális sírmelléklet. Mivel e nehéz szekerek csak több pár ökörrel vontathatók, nincs összefüggésük a pásztorfőnökök sírjában talált borjú- és tehéntemetkezésekkel.

Györffy György

A vezérek folyó menti szállásváltása: Árpád és Kurszán

Árpád fejedelemtársa, Kündü fia Kurszán, a kende méltóság örököse, Anonymus szerint Óbudán, szintén antik romvárosnál választotta meg téli udvarhelyét. Az aquincumi katonai tábortól délre ma is látható a nagy katonai amfiteátrum, melynek neve a középkorban, amikor falai még magasan álltak, Kurszánvára volt. A hozzá tartozó rév a Békásmegyer és Káposztásmegyer közötti megyeri rév volt. Ennek budai hídfőjénél egy szláv kerámiás falu feküdt, a mellette levő Budakalász pedig eredetileg káliz (böszörmény) település volt.

Kristó Gyula

Idegen etnikumok

A mai Budapest területén fekvő Megyernél jelentős rév volt a Dunán, itt 1135-ben a káliz nép nemzetségét említi egy oklevél. Évszázadokkal később ugyanitt feltűnik a káliz népnévből alakult (Buda)Kalász falunév.

Irodalom

  • A budakalászi kocsimodellről Soproni Sándor értekezett (Folia Archeologia 6. 1954. 29–36)
  • A baden-péceli kultúra vallási hiedelmeiről és kultuszairól Makkay János írt (Archeológiai Értesítő 90. 1964. 3–15). Fontos eredménye, hogy a budakalászi kocsimodell és a korszak tehéntemetkezései nem tartoznak együvé, nem kocsi­temetkezések maradványai vagy szimbólumai.