Budli bihari püspök

A Múltunk wikiből
(Budli püspök szócikkből átirányítva)
Buda, 1046
bihari püspök

Györffy György

Uralkodó osztály és világi nagybirtok

Az uralkodó osztály, amely az úr kíséretében levő vitézek (miles) vagyontalan rétege felé nem határolható el egyértelműen, eredetében heterogén volt. Tagjai voltak a Gézát és Istvánt támogató törzs- és nemzetségfők, akár magyarok, akár kabarok, akár szlávok, a szomszédos és távolabbi országokból beköltözött vendégek, a hospesek előkelőbb rétege, és a társadalmi mobilitás folytán egy-egy vezető posztra állított szolga. Ide tartozik a papság vezető rétege is, hiszen a világi papok családot alapíthattak; az 1046-ban megölt Budli püspök nemzetségét még a XIII. század elején is emlegetik.

Pogánylázadás

Endre közeledtének hallatára Szent Gellért három püspöktársával és Szolnok ispánnal Székesfehérvárról megindult elébe, Pest felé. A tömeghangulat láttán Gellért már útközben sejtette, hogy mi vár rá, és Diósdon három társával együtt felkészült a mártírhalálra. A pesti rév budai oldalához érve a zajongó tömeg Gellért szekerét megdobálta kővel. A püspök keresztet vetett a támadók felé, mire ezek feldühödve szekeréből kiborították, és megkövezték, mint István első vértanút, majd a haldoklóba lándzsát döftek. Ott pusztult még el Budli bihari püspök.

Szentté avatások

Amint Gellértet Csanádon, Andrást és Benedeket Esztergomban és Nyitrán tisztelték, ugyanúgy ünnepelhették saját püspökségeikben Gellért mártírtársait, Modeszt, Budli püspököt, ez utóbbiak szentté avatása azonban nem történhetett meg, mert a cölibátus apostolai szemében csak nőtlen püspök válhatott példaképpé.

Uralkodó osztály

Az uralkodó osztály végső fokon ugyanolyan heterogén eredetű volt, mint a dinasztia, azzal a különbséggel, hogy idegen elemekkel való feltöltődése nem állandóan és egyforma mértékben ható folyamat volt, hanem a csekély állandó cserélődése mellett egy-egy történelmi sorsforduló hullámszerűen dobott be új elemeket, amelyek néhány generáció alatt részeseivé válván az uralkodó osztály nyelv-, rítus-, illetve hagyományközösségének, ugyanolyan tartóoszlopaivá váltak az Árpád-ház trónjának, mint azok, akiknek elei a vérszerződéskor Árpádot egyeduralkodóvá választották. Ilyen hullámszerű feltöltődéssel vegyültek el hajdanában az iráni, onogur, türk-kazár, majd szláv elemek a félnomád társadalom vezető rétegében, és ilyenformán nyomult Géza és István korában az alakuló új uralkodó osztályba – főként a sváb és bajor lovagsággal, kisebb részben a latin rítusú papsággal – jelentős nyugati elem; Magyarországon földbirtokot nyert leszármazottaik ugyanúgy besorolódtak a de genere kifejezéssel jelölt úri nemzetségek közé, mint Kurszán, Ónd és Zsombor leszármazottai.

„Elmagyarosodásukra” jellemző Vecelin lovag családjának sorsa; dédunokája már a Koppány nevet kapta, és családját, a Rádokat mi sem különböztette meg más magyar „nemzetség”-ektől. Még első idegen püspökeink között is akadt, aki új magyar nemzetséget alapított: a XIII. századi de genere Budlu episcopi az 1046-ban mártírhalált halt Budli püspök családja.

Irodalom

Budlu püspök nemzetségére lásd KarácsonyiS. Borovszky, Regestrum Varadiense (Budapest, 1903). 323. §, 188.