Cambrai

A Múltunk wikiből

hollandul: Kamerijk

észak-franciaországi város Nord megyében
Wikipédia
Blason cambrai.svg

Györffy György

Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata

Cambrai püspökváránál történt, hogy a magyarok felégették a külvárost, és amikor táborukba készültek vonulni, a várbeliek megtámadták a hátvédet, amelyben Bulcsú öccse lovagolt. A lovasok elvágtattak, de Bulcsú öccse egyedül szembeszállt a kitörőkkel, és életét vesztette. Fejét a várbeliek lándzsára húzva a városfalra tűzték ki. Bulcsú ekkor ostrom alá fogta a várost, s miután nem sikerült bevennie, minden zsákmányt és foglyot felajánlott öccse fejéért. Cambrai lakói azonban e számukra érthetetlen babonás ragaszkodás mögött cselt sejtve megtagadták a kérelmet. Erre a magyarok megostromolták és felgyújtották a külvárosban álló Saint Géry-monostort, az elfogott férfiakat leölték, és a zsákmánnyal átmentek Franciaországba.

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

  • Bulcsú saját öccse fejéért, amit Cambrai lakói 954-ben lándzsára tűztek, mindent hajlandó lett volna megadni.
  • Bulcsú Cambrai előtt megölt öccsét, dárdahegyre tűzött fejét a foglyok lemészárolásával bosszulta meg.

Sinkovics István

Bécs ostroma

A császár közbenjárt Ferdinánd érdekében a fejedelmi udvarokban, de pénzt és segítséget nem adott, sőt itáliai háborújához Ferdinánd volt kénytelen 7 ezer zsoldost küldeni. 1529 augusztusában a Cambrai-ban kötött békével egy időre vég­et ért ugyan a háború Itáliában, de V. Károly jelentősebb segítségére továbbra sem lehetett számítani; a Spanyolországból küldött 1500 zsoldosnak a fizetség elmaradása miatt csak a fele érkezett meg idejében Bécsbe.

Két kormány

V. Károly azonban, bár a barcelonai és cambrai-i béke 1529 nyarán szabaddá tette kezét, testvérének megegyezést tanácsolt Szapolyaival.