Cambridge

A Múltunk wikiből

Hasonló nevű város az Amerikai Egyesült Államokban, Massachusetts államban: Cambridge, Mass.

régi angliai egyetemi város és Cambridgeshire megye adminisztrációs központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
KingsCollegeChapelWest

Makkai László

A magyar puritánok

A kálvini gyökerű puritanizmus Magyarországra az új Európa eszméit közvetítette. A puritanizmus egyrészt az angol polgári forradalom kitörésénél, másrészt a természettudomány kiteljesedésénél bábáskodott. „Egyéb szellemi hatások mellett a hugenotta, skót és holland lázadók politikai elmélete kálvinista volt; a szerződés és a szövetség, az érdem arisztokráciája új eszméi közül egyikről sem lehet vitatkozni Kálvin említése nélkül”,[1] továbbá a puritanizmus „mágia- és szertartásellenessége, a tapasztalatnak a tekintéllyel szembeni hangsúlyozása, a teológiában érvényesülő egyértelműsége alkalmas légkört segített előkészíteni a tudomány befogadására, nem utolsósorban a Newton által látogatott Cambridgeben oly népszerű szövetségi teológiával, mely elveti a törvénybe való önkényes beavatkozást, és ragaszkodik ahhoz, hogy Isten általában másodlagos okok (azaz természeti törvények) és nem csodák által cselekszik”.[2]

Külföldi peregrináció

A Lengyel Királysághoz tartozó Elblag, Gdańsk és Toruń, valamint Königsberg főiskoláit reformátusok és evangélikusok vegyesen közel 500-an keresték fel, s ha az angliai egyetemi anyakönyvezés sajátosságai miatt 100-nál többet Oxford és Cambridge magyarországi tanítványai közül nem ismerünk is, nem járhatunk messze a valóságtól, amikor az összes európai protestáns főiskolák 17. századi magyarországi hallgatóinak számát legalább 5 ezerre becsüljük.

Lábjegyzetek

  1. Chr. Hill, Intellectual Origins of the English Revolution, Oxford, 1965. 293.
  2. Chr. Hill, Newton and his Society. The Texas Quarterly, Autumn, 1967. 31.

Irodalom

Minden olyan monográfia vagy tanulmánygyűjtemény, mely a 18. század második felével foglalkozik, a kontinens kulcskérdésének tartja a Habsburg – s rövidesen Habsburg-Lotharingiai – monarchia viszonyulását szomszédaihoz, terjeszkedési vagy szerzési terveit, szerepét a sokat emlegetett európai egyensúly, illetve a szövetségi rendszer átalakításában. Elég itt a legfontosabb munkákra utalni, Gershoy, Venturi, Aretin műveire, vagy az angol egyetemek, Cambridge, illetőleg Oxford újkori társadalmi-gazdasági helyzetelemzéseket nyújtó köteteire, a francia alapsorozatokra, az Histoire Générale des Civilisationsre, a megfelelő Clio kötetekre, és a nagy múltú sorozatokra, mint a Renouvin szerkesztette és Zeller írta diplomáciatörténet 18. százada. Mindezek több-kevesebb hangsúllyal osztják meg érdeklődésüket az uralkodók és néhány államférfi között; az első helyen persze Kaunitz áll.

Kiadványok