Charles Darwin

A Múltunk wikiből

Charles Robert Darwin

Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.
angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója
Wikipédia
Charles Darwin 1880.jpg

Szabad György

A természettudományok

Kiemelkedő tudománytörténeti tény, hogy Jánosi Ferenc már 1860-ban ismertette a Budapesti Szemle hasábjain Darwin előző esztendőben megjelent alapvető művét. Az elkövetkező években helyet kaptak a hazai sajtóban Rónay Jácintnak, a honvédsereg száműzetésbe kényszerült tábori papjának a darwinizmusról szóló Londonból küldött tanulmányai, amelyek 1864-ben már megtöltöttek egy Pesten kiadott, testes kötetet. Mindez korántsem volt véletlen. A magyar tudományos életet természettudósok sorának felismerései készítették elő az új befogadására, kiváltva az elavuló nézetek elkötelezettjeinek heves ellenállását. A geológus Szabó József, a reformkorban az Iparegyesületben tevékenykedő Nendtvich Károly, a madártant tudományos szintre emelő Petényi Salamon és életrajzírója, vele együtt a hazai őslénytani kutatások megalapozója, Kubinyi Ferenc külföldi eredményeket is közvetítő munkássága tette képessé a magyar természettudósok legjobbjait a darwini fejlődéselmélet jelentőségének a gyors érzékelésére.

A magyar tudományos élet egykorú jellegzetes ellentmondása volt az, hogy nemcsak az értékmentő, hanem a dogmáktól tudatosan szabadulni törekvő és az újnak kaput nyitó tudósok jelentős része sem egy szakmának az elkötelezettje, hanem sokkal inkább a tudományosságnak s az általa is polgárosítani remélt nemzet felemelése ügyének „mindenese” volt. A természettudósként említettek közül például a börtönviselt Kubinyi Ferenc, aki függetlenségi nézetei miatt a tudományos közélet irányítói által üldözöttnek tekintette magát, nemcsak őslénykutatással és geológiával, sőt régészkedéssel és tudománytörténettel foglalkozott, hanem részt vett a Konstantinápolyba hurcolt Corvinák felkutatásában és visszaszerzésében is. A száműzött Rónay Jácint, aki olyan fontos szerepet játszott Darwin tanainak megismertetésében, hadmérnöki tankönyvet készített az emigráns magyar tisztek továbbképzésére, kötetnyi „jellemrajzot” írt angol színészekről, tanította Kossuth gyermekeit, és segédkezett Széchenyi Londonba csempészett kéziratának kiadásában. Az eredetileg kémikus Jánosi Ferenc, Darwin első hazai ismertetője pedig, aki 1849-ben a nagyváradi lőporgyárban dolgozott, majd rövid fogság után Nagykőrösön tanárkodott, nemcsak szakmájába vágó tankönyveket írt, illetve fordított, hanem az esztéta és történész Salamon Ferenccel együtt A gőzgép főcímű gyűjteményben ismertette a „legújabb” találmányokat. Sőt az 1860-as években lefordította J. S. Mill A képviseleti alkotmány című művét, és Alkotmányok Könyve címmel megjelentette az első átfogó magyar nyelvű nemzetközi alkotmánygyűjteményt.

Mucsi Ferenc

„Magyarország felfedezése” és az új Magyarország tervének kidolgozása

Jászi Darwin születésének 100. évfordulójára írt cikkében, 1909-ben, maga is elismeréssel szólt a különféle szociáldarwinista iskolákról, mert ez az irányzat a történelmi materializmus mellett a „legjobban ébrentartja a kauzális törvényszerűség gondolatát”.[1]

Szabó Miklós

A biológia és az orvostudomány

A nagy nyugati mesterek, Darwin, Claude Bernard és Pasteur mellett elsősorban a bécsi egyetem híres orvosi iskolája befolyásolta a magyar tudományos életet. Ott tanultak a magyar fiziológia megalapozói: Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán, Margó Tivadar és Entz Géza – a darwinizmus magyarországi úttörői –, akik egyrészt a materialista alapon álló zoológiát és fiziológiát, másrészt a pontos mikroszkópi kutatást meghonosították.

Lábjegyzet

  1. Jászi Oszkár, Darwin és a szociológia. Huszadik Század, 1909. I. 281.

Irodalom

Jászi Oszkár, Darwin és a szociológia. Huszadik Század, 1909. I. 281.