Coblenz szentpétervári követ

A Múltunk wikiből

H. Balázs Éva

A birodalom átcsoportosítása

Az oroszországi út sikerét mutatta, hogy a lelkes cárnő Szentpétervárra is meghívta Józsefet, és mind hadi erejét, mind birodalma belpolitikai felépítését nagy gonddal bemutatta neki, eloszlatva bizonytalanságát. Illúziói ugyan nem voltak: „Hercegem – írja –, tudva, hogy a cárnő minden levelet igyekszik megszerezni és elolvasni, gondolataimat oly módon ismertetem meg vele, hogy írok innen Szentpétervárra követünknek, Coblenznek. E levél másolatát itt küldöm…”[1] Ez a kissé bonyolult kommunikációs módszer bevált. Az persze kétséges, hogy az ilyen kémlelő szemeknek szánt levelek mellé írt chiffre mennyire maradt megoldatlan. Erre II. József is gondolt. Mária Terézia halála után, már mint egyeduralkodó, egy forró hangvételű informatív levél végén titkos írással a következő sorok olvashatók: „Oroszország velünk, mi ővele mindenre képesek vagyunk. De egyik a másik nélkül nagyon nehezen érhet el valami lényeges, hasznos eredményt.”[2]

II. József

1789 utolsó hónapjában már a lieges-i püspökség területén álltak a porosz seregek, melyek II. Frigyes Vilmos alatt évek óta vártak jó alkalomra. A polgárháború szélére sodródott ország kis híján áldozatul esett a porosz–osztrák vetélkedésnek. József Cobenzlt, Kaunitz helyettesét és kedvenc munkatársát küldte a megbékélés megteremtésére: a pápától, a magas klérustól kért támogatást és attól a malines-i érsektől, akitől a közelmúltban büntetésből visszavette a Szent István-rendet.

Lábjegyzet

  1. Ugyanott 24.
  2. II. József Coblenz pétervári követnek. 1780. december 23. Ugyanott 26.

Irodalom

II. József Coblenz pétervári követnek. 1780. december 23. Ugyanott 26.

II. Katalin aranygyapjas igényéről József közvetve értesült. Potemkin közölte úrnőjének eme vágyát bizalmasan Cobenzl szentpétervári osztrák követtel, aki ezt a császár tudomására hozta, hogy ezt a kényes kérdést anyjával megkonzultálhassa: A. Arneth, Geschichte Maria Theresias (Wien, 1863–1879. X. 688–689). Szentpétervárról megy is a levél, amely végső soron támogatja ezt a kívánságot. József kevéssé őszinte, nagyon taktikus viszonyulását a cárnőhöz lásd Maria Theresia und Joseph II. Ihre Korrespondenz. Ed. A. Arneth (Wien, 1867–1868. III. 278–287) és Joseph II., Leopold II. und Kaunitz. Ed. A. Beer (Wien, 1873 4–13).