Csákvár

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. február 18., 14:54-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

régen Szabolcsvár

nagyközség Fejér megyében a bicskei kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Csákvár címere

Gábori Miklós

A középső paleolitikum magyarországi települései: Bükk-hegység, Dunántúl

A Dunántúl harmadik, az előbbiekkel hasonló korú kultúrája az úgynevezett bifaciális eszközös, középső paleolitikum: a jankovichien.

A kultúra jellegének és korának meghatározása, nevének bevezetése is az utóbbi évtized kutatásainak eredménye. Korábban ugyanis ezt az ipart „dunántúli Szeleta-kultúrának” tartották, ami fél évszázadon át számtalan problémát vetett fel. Megállapítható, hogy ennek az iparnak a jellege teljesen eltér az érditől, de a bükki Szeleta-kultúráétól is, amellyel semmiféle származási, fejlődésbeli, sőt formai kapcsolata sincs.

Ezt az ipart elsősorban a Gerecse-hegység Jankovich-barlangjából, határainkon túl a nyugat-szlovákiai Dzeravá skálából (Pálffy-barlang) ismerjük, és néhány jellegzetes szerszáma még a Szelim-, Kiskevélyi-, Bivak-barlangból, a Csákvári-sziklaüregből és a Pilisszántói II. kőfülkéből, tehát gyakorlatilag a Pilisből és a Gerecse-hegységből került elő.

Györffy György

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

Bizonyosan Árpád családjának jutott osztályrészül Baranya megye, ahol Árpád szállása, és Fejér megye, ahol szállásváltó útja igazolható. E két megyében Árpád fiainak és unokáinak neve ugyan nem található meg, viszont fellelhetők az Árpád nagyapjától, Elődtől leszármazó Szabolcs nevét idéző falunevek; a Pécsi-víz eredeténél Mecsekszabolcs, torkolatánál Drávaszabolcs, Fejér megyében, a Csepel-sziget bejárójánál pedig Pusztaszabolcs fekszik, és a krónikák szerint a Vértes lábánál fekvő Csákvárt is eredetileg Szabolcsvárnak nevezték.

Kristó Gyula

A világi nagybirtokosság előretörése

Az Anonymusnál megőrzött hagyomány szerint a Csák-nem névadója a honfoglaló Szabolcs vezér unokája, Csák volt, aki a Velencei-tó mellett várat emelt, a mai Csákvárat.

Kosáry Domokos

Ének, zene

Az Esterházy család más tagjai Pozsonyban, a cseklészi kastélyban, utóbb Tatán, Csákváron, Pápán, az Illésházyak pedig Trencsénben gondoskodtak rezidenciális zenéről.

Képzőművészet

Az Esterházyak Pápán (1777), illetve, másik ágon, a Fejér megyei Csákváron (1781) építtettek kastélyt. Mindezek építéstörténetéről, mestereiről nem sokat tudunk.

Vörös Károly

A klasszicista építészet

A korszak az építészet számára ilyen kedvezőre fordult viszonyai között így, e klasszicista stílus jegyében fognak országszerte felépülni az új középületek, élükön a nemzet múzeumával; megyeházák és városházák egész sora Soprontól Makóig és Lőcsétől Kaposvárig éppúgy, mint nem egy tollasodó mezőváros középületei, templomai; az új nagy főúri kastélyok és középnemesi kúriák a nádor alcsúti otthonától kezdve Fehérvárcsurgó, Csákvár, Dég, Fót, Bajna, Lovasberény, Tajna, Hegyfalu (hogy csak a legjelesebbeket említsük) kastélyaiig és a mezőgazdasági árutermelésbe a pesti piacon át kivált előnyösen bekapcsolódni képes Pest megyei köznemesek kúriáiig, de még a távoli és szegényebb Erdélyben is.

Szabad György

A néptömegek hangulata és mozgalmai

A formálódó munkásosztály abszolutizmusellenességét jól jellemezték Libényi János merényletének kísérő jelenségei is. A fiatal, csákvári származású szabólegény, aki 1853. február 18-án tőrével megsebesítette Ferenc Józsefet, vallomása szerint tettével hazai munkástársai érzelmeinek adott kifejezést.

Irodalom

Für Lajos, A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870–1914 (Budapest, 1969).