Csíkszereda

A Múltunk wikiből
(Csíksomlyó szócikkből átirányítva)

románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum

város Romániában, Hargita megyében
Wikipédia
Csíkszereda címere
Csíksomlyó (románul Șumuleu Ciuc, németül Schomlenberg vagy Somlyoer-Berg) 1959 óta Csíkszereda településrésze. Wikipédia
Csíksomlyó
Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda település része. Wikipédia
CsobotfalvaFotoThalerTamas.JPG
CsobotfalvaFotoThalerTamas
1676
Csíksomlyón megjelenik Kájoni János katolikus népi énekoskönyve: Cantionale catholicum, régi és új, deák és magyar ájtatos egyházi énekek.

R. Várkonyi Ágnes

Polgárok régi és új küzdőtereken

A székely városok, különösen Marosvásárhely, Csíkszereda és Udvarhely, a maguk keretei között fejlődnek, de számottevő polgári réteg nem tud kialakulni.

Makkai László

Nyomdák és könyvtárak

Az érseki káptalan nagyszombati nyomdájának felszerelését nagy részben Pozsonyba költöztették 1609-ben, de onnan 1648-ban visszahozták, s a jezsuita egyetem kezelésében az ország legnagyobb nyomtatóműhelyévé fejlesztették. Pozsonyban 1669-ben létesült másik nyomda, ehhez csatlakozott 1673-ban az evangélikusoktól elkobzott kassai s 1676-tól a szerény teljesítményű csíksomlyói.

Katolikus közép- és felsőfokú iskolák

A 17. században az első jezsuita gimnázium – éppen Bethlen kezdeményezésére – 1615-ben Kolozsmonostoron létesült, ezt követte 1640 után a székelyudvarhelyi; 1653-ban azonban száműzték a rendet Erdélyből, és iskolái is megszűntek. Ettől kezdve az erdélyi katolikusoknak csak ferences gimnáziumai maradtak, az első 1650-ben Csíksomlyón alakult, utána 1669-ben a mikházai, 1680-ban pedig a kézdivásárhelyi; ezek is a jezsuita tanítási rendszerhez igazodtak.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Középkori állományát Erdélyben egyedül a csíksomlyói ferences téka tudta átmenteni.

Tudományok

Kájoni János, a csíksomlyói ferencesek főnöke orvosbotanikai művében a természet román szavait is számba vette.

Művészetek

A csíksomlyói ferencesek Nagyszombatból hozattak oltárt. A templomban a Vest János bártfai mester keze alól kikerült faragott oltárt Stranoves Jeremiás nagyszeben festő festette.

A katolikus templomfalakat elborító képek többnyire az Újszövetség jeleneteit ábrázolják, szaporodnak a fogadalmi képek, majd az aktuális politikai eseményeket megörökítő festmények. Hazai mester munkája az alsókubin plébánia képe Tranoscius katolikus pap mártíromságáról, akit Thököly katonái végeztek ki (1686).

Erdély református templomaiban a régi építészeti stílusok keretei között főleg a belső teret rendezik át. Kiemelkedő szépségű a unitárius templom reneszánsz szószéke, mennyezetén az egyház nemzetközi szimbólumával, a fiait vérével tápláló pelikánnal. A kazettásan osztott, sík famennyezetet, a karzatot és a padokat helyi mesterek festették. A nyárádszentimrei mennyezeten mitológiai és történelmi rajzok vannak, a hollón lovagló Nagy Sándor, a magyar díszöltönyben zenélő Szent Dávid, szirének, najádok és a halál rémképe. A csíkszentmártoni templom mennyezetét székely asztalosok festették ki. A ketesdi és magyarbikali mennyezet, valamint a vistai karzatfestmények s a szántai mennyezet színpompás virágmintáit a gyalui Asztalos János készítette. Sajátos minta és színvilág jellemzi a kalotaszegi mennyezet-, karzat–és padfestményeket. A csíksomlyói kápolna kazettás mennyezetét ismeretlen, valószínűleg olasz származású szerzetes-festője barokk díszítéssel festette ki.

Kosáry Domokos

Szépirodalom

Különösen a csíksomlyói ferencesek által rendezett passiójátékok voltak a székelyek körében népszerűek.

Színművek, színpadok

A misztérium-játékok főleg a század első felében voltak népszerűek. Különösen a csíksomlyói ferencesek által rendezett passiójátékok.

Irodalom

Kiadványok