Csapó József

A Múltunk wikiből
Győr, 1734. július 18. – Debrecen, 1799. május 21.
orvos, debreceni főorvos, botanikus
Wikipédia
Csapó József-001.jpg

Kosáry Domokos

Természettudományok

A felvilágosult orvostudomány főbb hazai képviselői közül kiemelhetjük Weszprémi Istvánt, aki a bécsi J. N. H. Crantz munkája nyomán kiadta az első magyar bábakönyvet (1766). Az ugyancsak debreceni Csapó Józsefet, a gyermekgyógyászati irodalom hazai úttörőjét (1771). Borsod megyéből a második bábakönyv (1772) szerzőjét, Domby Sámuelt, valamint az orvos-meteorológus Benkő Sámuelt. Erdélyből Mátyus Istvánt, egy diaetetikai munka szerzőjét. Az egyetem új orvoskarának bécsi nevelésű tagjai közül Plenck József Jakabot, aki sebészeti munkákat írt, majd Rácz Sámuelt, több magyar népszerűsítő szakkönyv szerzőjét. Az új hazai orvoskar első 180 végzett növendéke közül, aki időszakunkban elhagyta az egyetem falait, ugyancsak több jeles szakember akadt. Így Huszty Zakariás Teofil pozsonyi orvos, az osztrák gyógyszerészeti előírások bírálója és egy nagy orvosrendészeti munka (1786) szerzője.

A hazai gyógyszertárakat illetően három főbb változást kell megemlítenünk. Az első a mennyiségi növekedés volt. 1747-ben 48, a 18. század már mintegy 193 patika működött Magyarországon. A második a szakmai színvonal emelkedése. Korábban a gyógyszerészek csak kivételesen rendelkeztek egyetemi diplomával. Többségük céhbeli, vagy mint ma mondanánk, ipari tanulói, képzést kapott. Most az új orvoskar vette át a gyógyszerészek képzését. Igényesebbek lettek az előírások és az ellenőrzési módszerek is, A harmadik változás végül az volt, hogy míg korábban a legtöbb patika szerzetesrendek, főleg a jezsuiták kezén volt, időszakunk folyamán a világi, polgári gyógyszertáraké lett a túlsúly.

A kórházak még mindig főként munkaképtelenek, nincstelenek menedékei voltak a városi orvos irányítása alatt. De lassan feltünedeztek már újabb igények is. Mindenekelőtt az, hogy az orvosképzést is szolgálni tudják. Ez volt az eleinte szerény keretek közt induló egyetemi klinika feladata, amely először Pesten, a volt jezsuita rendházban kapott korszerűbb elhelyezést (1784). A Régi Polgári Kórház számára, amely Pestnek eddig egyetlen kórháza volt, 1781-ben kezdtek új székházat építeni a mai Rókus Kórház helyén.

A biológia, méhében olyan ágakkal, mint a növénytan és az állattan, egyrészt még az orvostudományon belül növekedett. Ezt képviselte egyebek közt a debreceni Csapó József, egy magyar gyógynövényszakkönyv (1775) szerzője, az egyetemi füvészkertet berendező Winterl József Jakab orvostanár, vagy az utóbbi kollégája, Plenck József Jakab, aki 1788-ban kezdte közzétenni latin munkáját a gyógynövényekről.

Műve

Csapó József, Új füves és virágos magyar kert, mellyben minden fűnek és virágnak neve, neme, ábrázatja, természete és ezekhez képest külömbféle hasznai értelmessen megjegyeztettek (Pozsony, 1775)