Csaplovics János

A Múltunk wikiből
(Csaplovics szócikkből átirányítva)
Felsőpribél, 1780. szeptember 21. – Bécs, 1847. május 29.
ügyvéd, jószágigazgató
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Josef Kriehuber litográfiája

Mérei Gyula

A tőkés ipar

Valero üzeme ekkor már nem csupán a Csaplovics által az 1820-as években a gabonakonjunktúrára visszatekintően luxusként felhánytorgatott, egyszerűbb igényeket kielégítő selyemkelméket, hanem a legfinomabb sima és festett, ábrás selyemszöveteket is előállította.

Benda Kálmán

A devalváció

Ahogy a statisztikus Csaplovics János följegyezte: a nemesség körében valóságos versenyfutás kezdődött, „mindenki többet akart mutatni, mint a másik, egy fokkal mindenki többnek akart látszani”. Persze – teszi hozzá – nem mindenki tudta a szükséges pénzt előteremteni, s míg egyes rétegek tobzódtak, mások szükséget szenvedtek.[1]

Arató Endre

A személyes érintkezés

A kiváló szlovák etnográfus Ján Čaplovič egész munkássága a magyar–szlovák együttműködést példázza. Joggal vallja magáénak napjainkban mindkét néprajztudomány: a szlovák és a magyar. S hogy a nemzeti mozgalmak időszakában született, e tipikusan nemzeti diszciplina Čaplovičot mindkét részről egyaránt számon tartja, maga is sokatmondóan tükrözi a kapcsolatokat. Színvonalas elméleti és gyakorlati etnográfiai munkásságot folytatott, ő készítette el a szlovák népről az első néprajzi monográfiát. Szlovák tudatát az is meggyőzően bizonyítja, hogy tevékenyen részt vett abban a politikai nyelvharcban (a következő fejezetben szólunk róla), amely a szlovák nemzet egyenjogúságáért folyt. Ugyanakkor etnográfiai munkássága kiterjedt az egész Magyar Királyságra: Horvátországra és Szlavóniára is. A nemesi származású Čaplovič (egyike volt azon keveseknek, akik támogatták a szlovák mozgalmat) jól össze tudta tehát egyeztetni a magyarországi hazafiságot a szlovák nemzeti tudattal. Magyarország népeinek – vallotta – becsülniük, szeretniük kell egymást, s nemegyszer hívta fel őket: legyenek jóban-rosszban egyaránt jó barátok, s harcoljanak közös hazájuk javáért.

Orosz István

Az agro- és zootechnika fejlődése

Kállay Ferenc, majd Csaplovics János a 19. század első felében megfogalmazott nézeteit az agrártermelés kétféle technikájáról – az Alföldön dívó „ázsiainak” nevezett gazdálkodásról és az ország többi tájain alkalmazott „európai” földművelésmódról – az 1860-as évek végén a magyar mezőgazdaság viszonyait elemző Ditz Henrik is megerősítette. A különbség a kétféle termelési eljárás között a földművelés eszközeiben, a takarás, a szemnyerés, és a tárolás eltérő voltában jelentkezett.

Lábjegyzet

  1. Johann Csaplovics, Gemälde von Ungarn. I. Pest, 1829, 254–255

Művei

Irodalom

Vendelin Jankovič, Ján Čaplovič, život, osobnost', dielo (Turčiansky Sv. Martin, 1945);