Csepel

A Múltunk wikiből
Csepel Budapest XXI. kerülete
Wikipédia
Csepelcivertanlegi2.jpg
1913. július 10.—augusztus 2.
Csepeli lőszergyári sztrájk.
1916. július 3–5.
Csepeli lőszergyári sztrájk.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

  • Bronzkor

A korai avar társadalom

Az előkelő nemzetségfők és katonai vezetők szállását 600 körülig néhány gazdag magános vagy családi temetkezés (Kiszombor, Deszk, Szegvár, Szentendre, Csepel, Törökbálint) jelzi, maguk a nemzetségek is csak néhány sírból álló temetőket hagytak maguk után (például Várpalota, Mór).

Györffy György

A vezérek folyó menti szállásváltása: Árpád és Kurszán

Anonymus szerint Árpád nyári szállása áprilistól októberig a Csepel-szigeten volt, s itt tartotta ménesét. Téli szállásának helyét az Árpád falunév jelzi a római Sopianae, a 9. századi Quinque basilicae (Pécs) mellett. Ezek szerint Árpád a Duna jobb partján, Csepel és Pécs között végzett ingamozgást, s feltehetően a mohamedánok által látogatott szekcsői révnél tért le a Duna mellől, de fiainak szállásaiból következtetve birtokolta a Duna bal partját is e szakaszon.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

A Duna észak–déli irányú szakasza, Csepeltől Pécsig Árpád szállásváltó útja volt. A nyári szállás a Csepel-szigeten volt, de a Fehérvár melletti „Noé-hegy” szomszédságában levő Árpád-völgye (1193) lehet egy hegyi szálláshely emléke.

Udvar és udvari szervezet

Géza fejedelemmel ugyanis megszűntek az uralkodónévvel nevezett udvarhelyek, és ettől kezdve gyakran a szláv eredetű udvar szóból képzett Udvar(d), Udvarhely névvel vagy a hely sajátos nevével jelölik azokat a központokat, ahol egy-egy királyi udvarház állott. Ezek az egész országot behálózták, függetlenül a vármegyeszervezettől; egy-egy vármegye területén olykor több is volt található belőlük, például Buda tágabb környékén: Csepel, Óbuda, Visegrád, Dömös, Pest, Cinkota és Taksony.

Kristó Gyula

Földművelés

II. Béla király dömösi adománya Csepel faluban kétökrös ekét foglal magában.

R. Várkonyi Ágnes

Buda visszavívása

A várőrség családtagjait, török nőket és gyerekeket délre szállítandó hajókat is elfogták Csepel alatt Bottyán lovasai és a rác sajkások.

Katus László

Az egyes iparágak fejlődése

Kialakultak önálló hadiipari központok is: köztük Weiss Manfréd csepeli gyára volt a legjelentősebb, amely 1913-ra 5000 munkást foglalkoztató, hatalmas hadiipari kombináttá fejlődött.

Hanák Péter

Nagypolgárság – fináncburzsoázia

A század végére a legnagyobb kereskedő-iparos családok bevonulnak a bankokba, összekapcsolódnak a banktőkével. Ennek az útnak jellegzetes képviselői a hatvani Deutschok, a csepeli Weissek, a csetei Herczogok, a Fellnerek, a Kohnerek.

Erényi Tibor

A munkásmozgalom 1913-ban

Február 11-től 14-ig 6000 munkás sztrájkolt a csepeli Weiss Manfréd tölténygyárban, hogy tiltakozzék a napirenden levő kizárások és hatósági brutalitások ellen. A küzdelem a munkások győzelmével végződött. Az igazgatóság – hallgatólagosan – elismerte a bizalmi rendszert és kötelezettséget vállalt a sérelmek okainak megszüntetésére.

Siklós András

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és baloldali ellenzéke

Október 2-án, Szabó Ervin temetésekor Csepelen és egy sor budapesti üzemben 10 percre leállt a munka.

Magyarország: népköztársaság

A köztársaság ünnepélyes proklamálására november 16-án került sor. A képviselőház és a főrendiház ezen a napon még egy rövid, utolsó ülést tartott. A képviselőház kimondta feloszlását, a főrendiház e döntést tudomásul véve és erre hivatkozva „tanácskozásait berekesztette”. A Nagy Nemzeti Tanács az Országház zsúfolásig megtelt kupolacsarnokában ezt követően jóváhagyta a köztársaság létrejöttét bejelentő határozati javaslatot, amit Hock János, a Nemzeti Tanács elnöke terjesztett elő, és az ülés jegyzője, Nagy György olvasott fel.

E határozat (1918. évi I. néptörvény) a köztársaság proklamálása mellett kimondta a képviselőház és a főrendiház megszüntetését; az állami főhatalomnak a Károlyi elnöklete alatt álló kormányra való átruházását; utasítást adott azonnali néptörvények alkotására:

  1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és nőkre is kiterjedő választójogról;
  2. a sajtószabadságról;
  3. az esküdtbíráskodásról;
  4. az egyesülési és gyülekezési szabadságról;
  5. a földműves nép földhöz juttatásáról.

Miközben a nemzetgyűlés ülésezett, a parlament előtti térre óriási tömeg, vagy 200 ezer ember vonult fel. Először diákok, polgári egyesületek érkeztek, később vörös lobogók és egyesületi zászlók alatt forradalmi dalokat éneklő munkások Óbudáról, a külső Váci útról, Újpestről, Kőbányáról, Csepelről. A néphatározatot a téren is felolvasták; az öt pontot, a szónokok beszédeit tomboló lelkesedés fogadta.

A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása

A szovjet kormány a november 2-i felhívás szövegét szikratávírón Budapestre is eljuttatta azzal, hogy a magyar forradalmi kormány hozza nyilvánosságra és továbbítsa Zágrábba és Prágába. A kormány e kérésnek nem tett eleget, a felhívást megpróbálta eltitkolni. A csepeli rádiótávírászok segítségével a forradalmi szocialisták azonban megszerezték a távirat szövegét, rövid tartalmát röpcédulákon kinyomtatták, és a köztársaság kikiáltásakor – november 16-án – repülőgépről az Országház téren összegyűlt ünneplő tömeg közé szórták.

Az osztályharc éleződése

Január 4-én a Fegyver- és Gépgyárban kergették el a vezérigazgatót és az igazgatókat; itt is új vezetőség alakult a munkások képviselőinek bevonásával. Hasonló megmozdulásokra került sor a Csepeli Tölténygyárban, a Ganz Vagongyárban, a Magyar Textilműveknél, a Lipták-féle Vas- és Gépgyárban, a Magyar Fémlemezgyárban.

A Vix-jegyzék és a kormány lemondása

Március 18-án, a Párizsi Kommün kikiáltásának évfordulóján, Csepelen nagygyűlés volt, melyen 5000 munkás vett részt. A gyűlés lelkes hangulatban állást foglalt a letartóztatott kommunista vezetők haladéktalan szabadon bocsátása és a proletárdiktatúra azonnali kikiáltása mellett.

Hajdu Tibor

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártjának egységtárgyalásai. A Magyarországi Szocialista Párt megalakulása.

21-én reggel Csepelen értekezletet tartottak a fontosabb üzemek képviselőivel és a Katonatanács kiküldötteivel. Az értekezlet után megkezdődött a főbb stratégiai pontok megszállása; a szolgálatos rendőrök rosszat sejtve lassan eltűntek az utcákról.

A proletárdiktatúra kikiáltása. A Forradalmi Kormányzótanács megalakulása.

A csepeli munkástanács parancsára a gyár munkásőrsége elfoglalta a francia gyarmati katonák által őrzött csepeli szikratávíró-állomást.

Külpolitika és nemzetiségi politika

Kun Béla mint külügyi népbiztos a Szovjet-Oroszországgal való együttműködést tartotta a legfontosabbnak. Első teendői közé tartozott a csepeli szikratáviró segítségével felvenni a közvetlen kapcsolatot Leninnel; Csicserin szovjet külügyi népbiztossal is állandó érintkezésben volt.

Az 1918–1919. évi forradalmak művelődéspolitikája

Csepelen és másutt is munkásszínház nyílt, a Katonatanács katonaszínházakat szervezett a kaszárnyákban.

A tanácsválasztások

Teljes erővel termelt a csepeli lőszergyár, hiszen fel kellett készülni a fenyegető intervenció elhárítására.