Csepreg

A Múltunk wikiből

németül Tschapring

Vas megye északi részének egyik városa a Répce mentén
Wikipédia
HUN Csepreg COA

Zimányi Vera

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

Az 1598. évi dicális összeírás pedig olyan kisebb mezővárosokban, mint Csepreg (Sopron vármegye) 328 házat sorolt fel, Bazinban (Pozsony vármegye) 353-at, Szencen (Pozsony vármegye) 343-at, Göncön (Abaúj vármegye) 443-at, de még Fehérgyarmaton (Szatmár vármegye) is 209, Szinérváralján (Zemplén vármegye) 208, Nagykárolyban (Szatmár vármegye) 276, Beckón (Trencsén vármegye) 218 és Zsolnán (Trencsén vármegye) 260 adófizető házat tüntetett fel, tehát ezek népessége is legkevesebb 1500–2000 – 2500 fő kellett hogy legyen.

Sinkovics István

Önkormányzatok, helyi igazgatás

Az ország nyugati felében működött a négy szabad város és mezőváros bírósága, a „pártatlan bíróság”. Kőszeg, Rohonc, Szombathely és Csepreg 3–3 megbízottja ült össze időnként abban a városban, amely összehívását javasolta, és az illető város bírája vezette a. tárgyalást. Eleinte csak bűnügyekben mondott ez a bíróság ítéletet, később egyéb perekben is, és az ítélet végrehajtása is az összehívó városra várt.

A háború költségei és az ország erőfeszítése

A különféle pénzforrásokból egészében tekintélyes összeg folyt be, de jó része nem jutott el a csapatokhoz. Ezt közvetlenül megfigyelte a német származású Nikolaus Gablmann, egykori csepregi iskolamester, akit Padovában folytatott jogi tanulmányai után az udvar haditudósítóként küldött a magyarországi hadszíntérre. Gablmann a pénzbevételek felhasználásának rendszerét kifogásolta, s rámutatott a hadfogás körüli visszaélésekre: egyesek zsebre vágják a pénzt, a katonákat pedig zsold nélkül hagyják, így a fizetetlen csapatok az ország népén élősködnek. Szerinte abból a pénzből, amit néhány ezredes és főtiszt kézhez vesz, és nem a háború céljára használ fel, 8 ezer katonát lehetne tartani egész éven át.

Makkai László

A szövetségesek Bécs alatt

Biztatóbb hír volt, hogy szeptember 5-én Rákóczi György hajdúival megszállta Kassát, s Dóczy András főkapitányt bilincsbe verve küldte a fejedelemhez. A hajdúk két jezsuitát és egy kanonokot meggyilkoltak (amire később, 1621 januárjában Collalto császári generális Esterházy Miklós biztatására Csepreg, a dunántúli lutheránus központ feldúlásával és több mint ezer fegyvertelen polgár, köztük diákok levágásával válaszolt).

Esterházy Miklós politikája

A csepregi protestáns kultúrcentrum békés lakosságát 1621-ben lemészárló császári csapatok vezetésének vérvádjával illeti viszont „egy szegény deák”:

E nagy romlásnak ha kérdik, mi oka?
Esterházy Miklós ennek indítója;
Idegen népnek mireánk hozója,
Magyarországnak számkivetett társa.[1]

Nyomdák és könyvtárak

A 16. század 20 nyomdájából a századfordulót csak 6 élte túl: a katolikusok nagyszombati, a reformátusok debreceni, az unitáriusok kolozsvári, az evangélikusok nagyszebeni, bártfai és németkeresztúri műhelye, mely utóbbi vándornyomda volt, s később Csepregre költözve, 1643-ban meg is szűnt.

A 17. századi vallási változásokkal kapcsolatban eleinte az evangélikus nyomdák száma gyarapodott. 1625-ben, három évtizedes szünetelés után feltámadt a brassói, 1610-től pedig megalakult a kassai nyomda, előbb mint a bártfai fiókja, majd mint a városi hatóság tulajdona (1673-ig, a jezsuiták számára történt elkobzásig). 1641-ben létesült és a Breuer család kezén felekezetközi üzleti vállalkozássá fejlődött a lőcsei nyomda. 1636-ban a szlovák evangélikusok számára alapították Szencen a később Trencsénbe, majd Zsolnára vitt nyomdát. A 17. század végét így 5 evangélikus vezetés alatt álló nyomda érte meg, de számuk a nagy protestánsüldözés előtt volt a legnagyobb, amikor a már említett kassai és csepregi mellett még Tejfalun (1638–1646), valamint Somorján, majd Kőszegen (1651–1668) is működött két vándorműhely.

Protestáns kollégiumok

A legjelentősebb evangélikus iskolák a német lakosságú szabad királyi városokban alakultak, de mivel a német anyanyelvű és viszonylag jómódú polgárifjaknak könnyebb volt külföldi főiskolákra menniök, mint a magyar mezővárosi cívisivadékoknak, s emellett még jól képzett külföldi német és cseh lelkészek és tanárok is gyakran vállaltak Magyarországon állást, a hazai evangélikus tanügy terén jóval kisebb erőfeszítések történtek teológiai képesítést is adó főiskola létesítésére. Mintegy kéttucatnyi „illustre gymnasium”-ban időnként filozófiai oktatás is folyt, így például mindenekelőtt Pozsonyban, Sopronban és a nagyobb erdélyi szász városokban. Az 1621-ben feldúlt, majd katolizáló földesurai által elsorvasztott csepregi iskolát helyettesítendő Sopronban külön magyar iskola is létesült, amíg csak az ellenreformáció el nem söpörte ezt is.

Lábjegyzet

  1. Magyar költészet Bocskaytól Rákócziig. Kiadta Esze TamásKiss JózsefKlaniczay Tibor. Budapest, 1953. 104.