Dég

A Múltunk wikiből
község Fejér megyében az enyingi kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Dég címere
1815.
Megkezdődik a dégi kastély építése.

Kristó Gyula

Tulajdonviszonyok

A dömösi prépostság birtokai (1138)
régi név mai név megye
somogy-tolnai határvidék
Degu Dég község Fejér megye

Vörös Károly

A klasszicista építészet

A korszak az építészet számára ilyen kedvezőre fordult viszonyai között így, e klasszicista stílus jegyében fognak országszerte felépülni az új középületek, élükön a nemzet múzeumával; megyeházák és városházák egész sora Soprontól Makóig és Lőcsétől Kaposvárig éppúgy, mint nem egy tollasodó mezőváros középületei, templomai; az új nagy főúri kastélyok és középnemesi kúriák a nádor alcsúti otthonától kezdve Fehérvárcsurgó, Csákvár, Dég, Fót, Bajna, Lovasberény, Tajna, Hegyfalu (hogy csak a legjelesebbeket említsük) kastélyaiig és a mezőgazdasági árutermelésbe a pesti piacon át kivált előnyösen bekapcsolódni képes Pest megyei köznemesek kúriáiig, de még a távoli és szegényebb Erdélyben is.

Irodalom

1796-ban Aigner kapitány, az a magyar szabadkőműves, aki a Festeticsek dégi kastélyába menekítette a birodalom megmaradt szabadkőműves iratait – ezek másolati anyagát nevezzük ma dégi szabadkőműves levéltárnak (Magyar Országos Levéltár P. 1134) – Ferenc császárnak Eques de Hungaria néven adott át bizalmas jelentéseket. Az eredeti latin másolaton kívül az előzékeny kapitány német fordítást is készített.

A Festetics család dégi levéltára (Országos Levéltár P 1134) az egész Monarchiára ad forrásanyagot. Ennek kiadása osztrák kollégák közreműködésével folyamatban van.