Döbrentei Gábor

A Múltunk wikiből
Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.
költő
királyi tanácsos
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Döbrentei Gábor portréja, litográfia, Barabás Miklós (1844)

Gergely András

Széchenyi István

„Most van idő, hogy az erősek tegyenek valamit – írta Döbrentei Gábornak 1831 augusztusában – a kormány, nagybirtokosok összeállván, ezek most csudákat mívelhetnek.”[1]

Vörös Károly

A romantika az irodalomban

E magatartás általános, széles társadalmi bázisa folytán a romantikusok kezére kerül a kibontakozó irodalmi kritika normákat és eszményeket meghatározó tevékenységén át az irodalom és az általa befolyásolt magatartás eszmei irányítása is. Élén a költő Vörösmarty áll. Mellette a kritikus Bajza (aki 1837-ben a Nemzeti Színháznak is igazgatója lesz); s mellettük a szervező és irodalomtörténész Toldy, aki 1834-re, Döbrenteit kiszorítva, a Magyar Tudományos Akadémia titkári székébe kerül.

A sajtó mint a kultúra szervezője

Az első kezdemény Döbrentei főurak és írók támogatásával 1814-ben indított Erdélyi Muzéuma, magas színvonalon irodalmi, tudományos és népszerűsítő cikkek közlésével: a liberalizmus ideái is itt jelentkeznek először. A 630 előfizetővel szépen induló folyóirat azonban csak 4 évig maradt fenn: ellaposodott, olvasóinak érdeklődése is csökkent, s 1818-ra megszűnt.

A tudományok

Az irodalomtörténeti kutatás 1838 és 1846 között a Régi Magyar Nyelvemlékek köteteiben kiadja a középkori hazai magyar nyelvű kódexirodalom legfontosabb darabjait, Döbrentei gondozásában.

Lábjegyzet

  1. Széchenyi István levelei. Sajtó alá rendezte Majláth Béla. I. Budapest, 1889. 196.