Delján Péter

A Múltunk wikiből

II.Péter

1010. előtt Magyarország – 1041. Bulgária
bolgár trónkövetelő
Wikipédia
1040
Bulgáriában felkelés robban ki a bizánci uralom ellen. Delján Péter bolgár trónkövetelő Magyarországról Bulgáriába megy, ahol egy évig uralkodik.

Györffy György

István lengyel, besenyő és bolgár háborúja

Csaknem bizonyos, hogy a katonai segítség megtagadása volt az oka, hogy Gábriel Radomir várandós állapotban levő magyar feleségét elűzte, s ezzel a magyar–bolgár viszony ellenségesre fordult.

A magyar hercegnő elűzése valószínűleg Ajtony legyőzése után történt, amikor a bolgároknak való közvetlen segítségnyújtás időszerűvé vált. Erre az időszakra mutat egy genealógiai meggondolás is. Az elűzött hercegnő Magyarországon egy fiúnak adott életet, akit Péternek kereszteltek; népi neve Delján volt. Ez a Péter herceg pedig 1040-ben egy bolgár felkelés élére állt. Tudva azt, hogy a középkorban az átlagos életkor 28 év körül volt, ennél sokkal idősebb aligha lehetett.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

  • A mozgalom 1040-ben robbant ki felkelésben, amikor a mindaddig Magyarországon élt Delján Péter bolgár trónkövetelő, Péter király unokatestvére, a Dunán átkelve megszállta Nándorferhérvárt, és ott cárrá kiáltatta ki magát. Az egész Balkánt lángba borító szláv mozgalom ugyan erejét vesztette 1041-ben, midőn Delján Pétert elfogták, és Szalonikiban megvakították, a szerb lakosságú Zéta fejedelme azonban ezt az alkalmat használta ki önállósága kivívására; 1042-ben megverte az ellene vonuló bizánci sereget, és a mai Hercegovina területén létrehozta az első görög függésből kiszabadult délszláv országot.
  • Mivel a sororius szó nemcsak sógort, hanem a nővér fiát is jelenti, Aba Sámuel pedig nem István király, hanem a következő nemzedékbeli Delján Péter és Orseolo Péter kortársa volt, ugyanolyan unokaöcs lehetett, mint ezek.

Irodalom

A bolgár–magyar viszonyra és Delján Péterre lásd Moravcsik, Az árpád-kori magyar történet bizánci forrásai 182; Fehér Géza, Századok 61–62. 1927–1928. 7–11; V. Zlatarsky, Wer war Péter Delján? (Annales Academiae Scientiarum Fennicae 27. 1927. 354–363); Vajay Szabolcs, Székesfehérvár Évszázadai I. 65–66. 87; Györffy György, Somogy megye múltjából I. 1970. 28–29.

Delján Péterre lásd Fehér Géza, Századok 61-62. 1927–1928. 8. kk.