Bihardiószeg

A Múltunk wikiből
(Diószeg szócikkből átirányítva)

románul Diosig

községközpont Romániában, Bihar megyében
Wikipédia
1604
október 15. Álmosd és Diószeg között Bocskai Istvánnal szövetséges hajdúk vereséget mérnek Belgiojoso főkapitány csapataira.
1703. július 19.
A diószegi kurucok Bóné András vezetésével fegyvert ragadnak.

Makkai László

Az álmosdi csata

Dampierre 2500 lovashajdúja magyar viszonylatban a legértékesebb katonaelem volt, szinte egyenrangú a legjobb császári lovassággal. Jobbat Bocskai sehol sem kaphatott volna, s később sem kapott, de csak akkor használhatta fel őket a siker reményében, ha meg tudja akadályozni az adorjáni táborban nem egészen ezer lovasával, ezek közt is megbízhatatlan 600 magyarral magára hagyott Belgiojosót abban, hogy a két irányból közeledő Petz és Cavrioli csapataival egyesüljön, és 10 ezer főnyi túlerejét érvényesítse. Cavrioli 5 ezer vallon, rác és székely katonája számban nagyobb, harcértékben azonban kisebb erőt képviselt, mint Petz 2 ezer német gyalogosa, 1200 sziléziai lovasa és 9 ágyúból álló tüzérsége. Éppen ezért választotta meg okosan Bocskai a Petz elleni támadás időpontját: az Álmosdot 1604. október 14-én éjféltájban elhagyó menet az Ér diószegi hídján való átkeléssel volt elfoglalva.

A gyalogság és tüzérség oldalának és hátának fedezésére rendelt sziléziai lovasok fegyelmezetlenül előretörtek a hídon, hogy Adorjánban jobb szálláshelyet biztosítsanak maguknak, hátrahagyva magát Petz ezredest is, aki az ágyúk átvontatását személyesen akarta ellenőrizni. Ezt a kedvező pillanatot használta ki Bocskai, s az utat szegélyező erdőben elrejtőzött hajdúit támadásra indította. Egy részük a császári gyalogságra rontott, más részük Petzet és lovasait rohamozta meg. A hídon nehezen visszaözönlő sziléziaiak képtelenek voltak egész erejüket egyszerre bevetni, s kis csapatokban estek áldozatul a hajdúk öldöklésének, vagy fulladtak az Ér mocsaraiba. Mikor azután a sebesült Petzet a hajdúk elfogták, negyven életben maradt lovasa Adorjánba vágtatott a vészhírrel. Ezalatt a gyalogságnak sikerült szekérvárba elsáncolnia magát, s heves tűzharc kezdődött, amit azonban a császáriak lőportartályának véletlen felrobbanása megrövidített. A füst és a zűrzavar kihasználásával a hajdúk betörtek a szekérvárba, és lekaszabolták az ellenállókat, a menekülők nagy részét pedig, aki nem veszett a mocsárba, a környékbeli parasztok verték agyon.

Belgiojoso akkor érkezett lovasaival és Cavrioli 2 ezer vallonjával a helyszínre, mikor a lőporrobbanás bekövetkezett. A hajdúk elkövették azt a vigyázatlanságot, hogy a hidat nem rombolták le, s így Belgiojoso átkelhetett rajta, sőt hadrendbe állíthatta katonáit. Ha támad, talán megfordíthatja a csata sorsát, de vagy nem bízott a vallonokban, akiket maga is garázda, szemét népségnek tartott, vagy túlbecsülte Bocskai erejét, mert tétlenül kivárta, hogy a hajdúk, úgyszólván a szeme láttára lemészárolják gyalogosait, beszögezzék ágyúit, s foglyaikkal és zsákmányukkal visszavonuljanak. Azután visszatért Adorjánba, s levélben tudatta Mátyás főherceggel, hogy miért nem küldi a sürgetett segítséget Bastának, sőt maga kér támogatást.

R. Várkonyi Ágnes

Béketárgyalások és gazdasági reformok

A központi hatalom nem adta fel a breznai szövetség alapelveit. Göncöt és Diószeget, mivel lakói közösen fegyvert fogtak, Rákóczi 1706. évi rendelkezései kiemelték a földesúri hatalom alól.

Parasztok a termelésben és a hadseregben

Kulcsfontosságú támaszpontok, miként Simontornya, Földvár, Tolna, Őrszeg, Diószeg lakossága az egész közösség katonai szolgálata fejében részesült teljes tehermentességben.

Vörös Antal

A termésátlagok és a fejlődés mérlege

Megfelelő állami támogatás hiányában a századforduló után egy-két nagybirtokon indultak meg a nemesítési kísérletek. Baross László és Székács Elemér munkásságának gyümölcsei (bánkúti és diószegi búza) azonban az első világháborúig már nem értek be.

Irodalom

A breznai pátens elterjedéséről: diószegi példánya Bóné András záradékával Archivele Statului Cluj-Napoca. Kemény József gyűjt. „Acta et Diplomata” 1703. július 13.

Amikor Diószegen kiadják az 1784. év tiltakozó írásait, az olvasóhoz intézett Bevezető francia idézettel indul az adott szó hiteléről: „Un homme honnet peut se fier sur la parole…”, és az első három oldal József 1780. november 30—i ígéretét idézi: a magyar alkotmányt sértetlenül (inviolabiliter) megőrzi.

A Diószegen kiadott repraesentatióknál megrázóbbak és meggyőzőbbek – milyen kár, hogy az uralkodó sosem látta őket eredeti állapotukban, csak tisztázatuk jutott fel a Kancelláriára – helytartótanácsi gyűjteményük: Magyar Országos Levéltár C 44. Departamentum politicum comitatuum, 1784, F 202, több mint száz oldalon tartalmazza a megyei, városi, egyházi testületi tiltakozásokat.

Kiadvány

Collectio ordinationum imp. Josephi II. et repraesentationum diversorum Regni Hungariae comitatuum (Dioszegini, 1790. 4). — Az első gyűjtemény kiadási helye (Diószeg) azt a gyanút keltheti az olvasóban, hogy – a helység Zichy-birtok lévén – maga Zichy Károly szorgalmazta a kiadást.