Doboz

A Múltunk wikiből
nagyközség Békés megye békési kistérségében
Wikipédia
HUN Doboz COA.jpg

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Doboz X

Györffy György

Település, gazdasági élet

Egy XI. századi alföldi falu (Doboz–Sámson) ásatásaiból pedig úgy tűnik, hogy a falu egyik oldalán házak, másik oldalán sátrak álltak.

Gazdasági és társadalmi átalakulás az ezredfordulón

Az írott adatokból és az ásatásokból annyi kétségtelenül kiderül, hogy téves az a felfogás, mely szerint a kor magyar társadalma nomád életet élt, és nem volt állandó telephelye.

Szent István törvényei és oklevelei villa, vicus és khóra néven olyan falvakat jelölnek meg, amelyek az egész középkoron át léteztek, sőt részben még ma is megvannak. Áll ez a törzsnévvel jelzett harcosjobbágy-falvakra (például Kér, Berény, Varsány) ugyanúgy, minta kézműves szolgáló népek és mezőgazdasági termelők falvaira (például Gerencsér, Tömörd, Tápa stb.).

Erre a kérdésre a régészettől kell választ várnunk. Ma egyetlen ásatásból ismert falukép hozható feltevésszerűen e kettősséggel kapcsolatba. Békés megyében, Doboz mellett a X–XI. századi falut egy ér választja ketté; északi oldalán időszakos ottlakásra utaló tűzhelyek és cserépbogrács-töredékek találhatók, déli oldalán a szokott kora Árpád-kori falukép, félig földbe ásott házakkal. E házak körülbelül 3×3 méter alaprajzúak, északkelet felé néző sarkukhoz tűzhely épült.

Népesség, település, termelés, árucsere

1075-ben két bihari falu, Ártánd és Doboz szerepel sajátosan disznótartóként, az előző méhészettel kapcsolatosan.

Kristó Gyula

Állattenyésztés

A dömösi prépostság állatállománya négy faluban összpontosult. Eszerint 1138-ban Bátán 70 kanca volt található 20 csikajával, Kuktiban 800 juh és 50 tehén, Tápén 14 tehén és 24 koca, Dobozon pedig 70 koca és 60 kas méh. Feltűnő, hogy az összeírás csak a szaporulatot adó állatállományról ad képet.

Tulajdonviszonyok

A dömösi prépostság birtokai (1138)
régi név mai név megye
Doboz Doboz község Békés megye

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név földvár templom és templom körüli temető falu
Doboz–Faluhely X X
Doboz–Hajdúírtás X
Doboz–Sámsonvár X

Hanák Péter

A szocialista agrármozgalom kirobbanása

Nagyszénás, Kenderes, Csorvás, Újkígyós, Doboz, Kétegyháza határának 80–90%-át a nagybirtokosok uradalmai foglalták el.

Irodalom

Doboz falura lásd Kovalovszki Júlia, Folia Archaeologica 16. 1964. 125–141.